Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 19 a következő évi tervezett hadjáratok előkészületeiről is. Zágráb, Körös városok és a lepoglavai pálosok feladata lett a szükséges igásállatok és szekerek biztosítása az utánpótlás szállítására.42 Ez összefüggött azzal, hogy a rendek már 1537 decemberében arra kérték a királyt, hogy Zágráb és Varasd városokban kezdjék meg a hadianyagok összegyűjtését, aki ezt méltányolta is.43 Az 1537-1538 fordulóján hozott rendelkezések sok szempontból fordulópontot jelentettek Szlavónia igazgatásában és így Zágráb életében is. Az új bánok kinevezésével rendeződött a tartomány katonai és polgári közigazgatása, egyben Keglevics és Nádasdy személyében olyan személyek kerültek pozícióba, akiknek nem volt kapcsolatuk a városhoz, így az a tehertétel, amelyet Pekry Lajos gyakori jelenléte okozott korábban, immár nem állt fenn. A kamarai átszervezések révén szintén a központi irányítás erősödött meg a városban, és a szabad királyi városnak kevesebb félnivalója volt a Magyar Kamarától, mint korábban a harmincadokat bérlő helyi arisztokratáktól. Mindezzel erősödött a város kapcsolata az uralkodóval, és a polgárok joggal bízhattak abban, hogy uruk megvédi őket a káptalan, a püspök és a környékbeli katonabárók túlkapásaitól. Zágrábnak a formálódó határvédelemben játszott szerepéről, valamint az uralkodó és a város viszonyáról ebből az időszakból viszonylag sok forrásunk van. 1538. február 27-én a két új bán Usztilónyából arra kérte az uralkodót, hogy Krajnából, Karintiából és Stájermarkból Zágrábba küldjék a segélycsapatokat, míg ugyanezen a napon Ferdinánd úgy rendelkezett, hogy az összegyűjtött gyalogosok közül legalább ötvenet a város védelmére irányítsanak át.44 Körülbelül egy hónappal később a király Székely Lukácsnak, a szlavóniai harmincad kezelőjének megparancsolta, hogy a bevételekből kétszáz rajnai forintot engedjen át a városnak, ezzel is kompenzálva a hadjáratban rájuk nehezedő terheket.45 Szükség is volt minderre, hiszen amíg a keresztény hadjárat szokás szerint lassan szerveződött, az oszmánok április 29-én elfoglalták az Una folyó partján álló Dubicát, és minden jel arra vallott, hogy megismétlődik az 1536. évi gyászos események koreográfiája.46 Közben a Habsburg csapatok lassan megérkezhettek a tartományba, és május 22-én az uralkodó arról tudósí42 Sisic 1915. 141. p. 43 Uo. 60-61. p. 44 Ferdinánd parancsának fogalmazványa: ÖStA HHStA Ungarische Akten Allgemeine Akten Fase. 34. fol. 99. kiadva: Laszowskj XII. 172-173. p. 45 Laszowski XII. 174. p. 46 Uo. 175. p. A szakirodalomban több dátum is felmerült a vár elfoglalásával kapcsolatban, de Hans Katzianer május 1-jén Gvozdánszkóból kelt beszámolója a legkorábbi, így ez a legvalószínűbb dátum. Varga 2010a. 156. lj.
