Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
186 Az érdekérvényesítés eszközei keresztül lehet bemutatni azokat a törésvonalakat, amelyek meghatározták a kisebb termelők - akik több esetben városvezetési pozíciókat is betöltötték - és a befolyásosabb vállalkozók kapcsolatát. A korabeli összeírásokból kiderül, hogy a Fodor család tagjai, a családalapító Pál deák fiai és unokái jelentős vagyonnal bírtak, ha csak a bányászathoz köthető javadalmaikat veszszük számba, vagyonuk 4000-5000 forintnyi összegre rúgott.44 Az abrudbányai bányászat központjának számító Verespatakon a zúzdák legalább fele az ő tulajdonukban volt, amelyek nagyobb részét bérbe adták a helybeli lakosoknak, legtöbbször a zalatnai uradalom román ajkú jobbágyainak.45 A város környéki hegyekben egymást érték a bányáik (a legnagyobb a Kimik nevű bánya volt), amelyekhez tartoztak szántók, havasi legelők, fiiveskertek, nagyobb erdőterületek. Abrudbánya városában több ingatlannal is rendelkeztek, és valószínű, hogy a vagyonszerző Pál deák által bírt gyulafehérvári ház, valamint a Fehér vármegyén kívüli birtokok is a család kezén maradtak.46 Vagyoni és társadalmi helyzetük bemutatására kiváló példa továbbá az 1664. évi kecei tábori gyűlés határozata, amely a portai adó összeszedését célozta meg. Az artikulus külön említi Fodor György és unokaöccse, Pál nevét, családjukra mintegy 1000 tallért vetettek ki, amit ha a megszavazott terminusra nem szolgáltatnak be, akkor a fiskális direktor az adószedőkön kétszeres összegben hatja be.47 A nagyobb bányatulajdonnal bíró nemesi családok és Abrudbánya városa, valamint a környező falvak (Körpenyes, Abrudfalva, Bucsim) közötti konfliktus valószínűleg régebbi keletű volt, de az első, ehhez köthető írásos emlék 1664-ből származik. Ebben az évben a fejedelem utasítást intézett az abrudbányai városvezetéshez, miszerint a zalatnai uradalomhoz tartozó Muska, Lupsa, Bisztra, Körpenyes, Abrudfalva, valamint Topánfalva határait újra kell járni, legyenek ebben a kirendelt vármegyei tisztviselők segítségére. A szövegből kiderül, hogy a reambulatiót ifjabb Fodor Pál és nagybátyja, Fodor György kérték a sok törvénytelenség elkerülése végett, ugyanis a falvak lakói egyáltalán nem 44 Egy 1735-ből származó összeírás szerint a család fejének tartott Fodor György teljes vagyona 8398 forintot ért, ehhez jött még a családnál zálogban lévő javakból származó haszon, ami éves szinten mintegy 4425 forintot jelentett. A vagyoni leltár szerint a legnagyobb értéket a zúzdák, a bányák, valamint a városi ingatlanok jelentették. MNL OL F 234 V. szekrény Fasc. 346. E, L. 45 Uo. V. szekrény Fasc. 346. G. Az 1676-ban papírra vetett, de valószínűleg korábbi állapotot tükröző leírás szerint Verespatak mentén 106 zúzda üzemelt, a nagyobb tulajdonosok — a Fodor családhoz hasonlóan - bérbe adták őket a bányában dolgozó jobbágyoknak, akik általában fejenként egy-egy stompot - azaz érczúzómalmot - működtettek. 46 Uo. IX. szekrény Fasc. 56.1. secundo. 47 EOE XIII. 326. p.
