Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
Varga Szabolcs: Egy főváros születése: Zágráb szerepének változása... 15 erre a két településre, hiszen miként Pekry Lajos - Ferdinánd rendíthetetlen híve, egyben a tartomány népeinek aktív sanyargatója - 1530-ban megjegyezte, ezek voltak Stájermark és Krajna kapui, ahol fel lehetett tartóztatni az oszmán támadásokat.17 Tisztában voltak ezzel Grácban és Bécsben is, így nem véletlen, hogy a következő két évtizedben mindent megtettek a megtartásuk és megerősítésük érdekében. Ehhez elsőként arra volt szükség, hogy végre megszűnjön az állandó ellenségeskedés Szlavóniában. Bánffy János 1534. január 30-án bekövetkezett halála, majd Erdődy Simon zágrábi püspök átállása után János király uralma elenyészett a tartományban, és bármit is gondoltak a kialakult helyzetről a városiak, Zágráb szilárdan a Habsburg uralkodók fennhatósága alá került. Ekkortól kezdve a fő kérdés az lett, hogy az osztrák örökös tartományok mekkora erőt képesek felvonultatni ezen a hadszíntéren, hogy Zágráb Szlavónia nagy részével együtt ne tűnjön el az oszmán hódítás torkában. A király városa Amint láttuk, 1529-ben komoly károkat szenvedett el a város, hiszen a két ostrom előtt Ferdinánd király nevében Korbáviai (Torquatus) János horvát-szlavón bán katonái is felprédálták. A pusztításokban az anyagi veszteségen túl az épületek is károsodtak, a káptalan házai közül több még évekkel később is romos állapotban volt.18 Annyi pozitívum azonban mégis megállapítható, hogy az 1530-as években hasonlót már nem kellett megtapasztalni, így Zágráb valójában kevesebb ideig szenvedett, mint más hasonló dunántúli vagy felvidéki városok.19 A városi tanács jó érzékkel már 1527 októberében elküldte követeit Ferdinánd királyhoz Budára, akik még a koronázást megelőzően letették előtte a hűségesküt.20 A zágrábiak döntése nem véletlen és nem is egyedi, hiszen a Magyar Királyság egész területén megfigyelhető, hogy a szabad királyi városok szinte kezdetektől fogva inkább a Habsburgokat támogatták. Mindez jól felfogott érdekükben állt, hiszen kereskedelmi kapcsolataik döntően a német városok felé irányultak, és még a Szapolyai kormányzat egyik legfőbb európai szövetségesének számító Velence felé is csak a Habsburgok által uralt területen keresztül lehetett eljutni. Mivel ez utóbbi kereskedelmi útvonal a szintén 17 „Cogitet preterea vestra generosa magnifiencia, istas dims civitates, videlicet Zagrabiensem et Warasdiensem esse portás regnorum Stirie et Camiole.” 1530. augusztus 4. Zágráb. Pekry Lajos Hans Katzianerhez. Laszowski XII. 73. p. 18 Laszowski XII. 116. p. 19 Legújabban erre Id. H. Németh 2020. 20 1527. október 25. Buda. I. Ferdinánd Zágráb városnak. Laszowski XII. 17. p.
