Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Városi jogok
16 Városi jogok Bécshez lojális Pettau városán keresztül futott, így Zágráb patríciusainak is egyértelmű volt az igazodás kérdése, egyedül a lengyelországi kereskedelemben érdekelt északkelet-magyarországi városoknak jelentett valós alternatívát János király uralma.21 Ezzel együtt hosszú időbe telt, mire Ferdinánd szilárdan maga mellé tudta állítani Zágrábot. Az egyháziak többsége, a püspök és a kanonokok zöme ugyanis elutasította a Habsburgokat, és a Magyar Királyság más területein élő egyházi testületekhez hasonlóan János király uralmát támogatta.22 Mivel katonai erővel ők rendelkeztek, így velük szemben a polgárságnak csak korlátozottan volt beleszólási lehetősége a város hovatartozásának kérdésében. így Ferdinánd, hogy a polgárok kinyilvánított hódolatát még inkább megerősítse, 1528 júliusában állhatatos hívének, Korbáviai (Torquatus) János horvát-szlavón bánnak adta zálogba a város feletti hegyen álló Medvevárat, ezzel is támogatva a város hűségét.23 Ezzel egy időben igyekezett bölcsen egyensúlyozni a különböző csoportok között. Ennek tudható be, hogy az év végén megpróbált a káptalan és a városi tanács régről datálható, véget nem érő vitájában rendet tenni. Egyrészt a polgároknak meghagyta, hogy ne háborgassák a káptalan területén tartott hetipiacok rendjét, majd két nap múlva, december 6-án megparancsolta a káptalannak, hogy a városiak régi kiváltságait ne csorbítsa új vásártér kialakításával. Szintén ekkor megerősítette a város korábbi, Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyoktól kapott kiváltságait, benne a harmincad- és adómentességgel.24 Hatalma azonban korántsem nyugodott erős lábakon, így legkomolyabb ellenlábasát, Erdődy Simont nem merte leváltani a püspökség éléről, hiába jelentkezett be a tisztségért Tuskanics András knini püspök.25 Ferdinánd helyzete csak lassan konszolidálódott, és az sem tett jót a megítélésének, hogy 1529-ben - miként erről az imént már esett szó - Korbávai János bán emberei kirabolták a várost, és megsértették régi kiváltságaikat.26 Az uralkodó 21 Bessenyei 2013. 111-112. p; H. Németh 2020. 183-186. p. 22 Ma még nem teljesen ismert részleteiben a magyar katolikus egyházi hierarchia szerepfelfogása a polgárháborúban, de úgy tűnik, hogy az ország nagy részén csak János király halála után fogadták el Ferdinánd főségét. Az erre vonatkozó adatok szétszórva: ETE I—III; Fraknói 1903. 23 A Kőrös megyei Rakonok várkastélyával együtt 6000 magyar forintért adta zálogba. Laszowski XII. 20-21. p; Klaic 1987.204-205. p. Az ügylet előzményeire ld.: Kenyeres 2004. 1112. p; Varga 2008b. 1110-1111. p. 24 Laszowski XII. 24-31. p. 25 Uo. 33. p. 26 „Habet enim civitas nostra privilegia a divis regibus concessa et per maiestatem vestram graciose confirmata, quod banus inter nos nihil habeat agere... quare supplicant idem cives ad pedes maiestati vestre humillime, ut digneatur ... per literas mandare domino bano, ne
