Kenyeres István (szerk.): Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv XV. - Urbs 15. (Budapest, 2021)
Az érdekérvényesítés eszközei
Bogdándi Zsolt: A kolozsmonostori konvent... 131 rúskodás és bizonytalanság miatt nem éltek vagy a fejedelem hadainak elnyomása miatt nem élhettek.38 Habár most el kell viselniük kiváltságaik sérelmét, alkalmasabb időben élni fognak jogaikkal, ugyanakkor a jövevény nemeseket tiltják a város határain belüli javak birtoklásától. A város magisztrátusa akkor is tiltást tett a konventek előtt, amikor a közösség valamelyik tagja sértette meg a respublica szabályait. Több ilyen jellegű példánk éppen egy olyan polgárhoz, Szőlősi Gáborhoz köthető, aki a konventi requisitorsága mellett királybíróságot is viselt, és ezenfelül nemességet is nyert.39 1655-ben Ózdi Tamás és Enyedi János esküdtek azért tiltakoztak a hiteleshelyen, mert a szintén esküdt polgár Szőlősi az Iffjú Katalinnal folytatott pere során a város privilégiumait megsértve királyi emberekkel akart a város határán belül és kívül tanúvallatást végeztetni.40 1664-ban ugyanazt a Szőlősi Gábort hívatta a konvent elé a városi magisztrátus, hogy válaszoljon az általuk küldött Drezler János magyar nyelven feltett kérdésére: akar-e a fejedelemtől nyert exemptióval élni a városi házában? Erre Szőlősi így válaszolt: „Isten oltalmazzon hogy sem magam, sem posteritassom ez varosnak szabadsaga ellen éljek ez levéllel, sőt ez exemptiót az mennyiben praejudicál az város szabadsága ellen, káptalan uraimék előtt evertálom s annihilálom és külömben ezzel élni nem akarok, hanem csak olyan casusban, ha az kolozsvári tanács és bírák uraimék városi szabadságomban (mely többi között az, hogy bíróság viselt ember lévén, szállótól megoltalmaztassam) meg nem tartanának és oltalmaznának.”41 Szintén a közösséget érintik azok a konventi bevallások, amelyek egy-egy városi intézményre, egyházra vagy például valamelyik ispotályra vonatkoznak. Ez utóbbi esetben többnyire a Szt. Erzsébet ispotály mérai birtokszerzéseiről vagy birtokigazgatásáról van szó,42 de a 17. század közepére egyre inkább megerősödő kolozsvári református egyház is a konventtel állíttatta ki a pénzügyeire, így a kamatos kölcsöneire vonatkozó okleveleket.43 A városnak vagy a városhoz tartozó birtokoknak gyakran voltak határvitái a környező birtokosokkal, melyek során a perbeli bizonyításhoz szükséges iratokat a konventtel állíttatták ki, illetve a bírói parancsok végrehajtására is a requisitorokat vették igénybe. A 16. század végén Kolozsvár hosszasan pereskedett a szomszédos Szamosfalván birtokos Gyerőfi Gáspárral, mivel az a Szamosra épült malma gátját megemeltette, és emiatt egy jégzajlás alkalmá38 KNLt Kolozsvár város It. A2, Fase. II. nr. 179. 39 Róla bővebben ld. Bogdándi 2012. 92. p. 40 KNLt Kolozsvár város It. A2, Fase. II., nr. 149. 41 Uo. nr. 180. 42 Ld. MNLOLF 15 25. kötet föl. Ír. 43 MNL OL F 15 32. kötet föl. 25v-26r; Uo. 31. kötet föl. 59v 60r.