Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ordasi Ágnes: Térfoglalás. A fiumei(?) Delta megszerzésének stratégiái
Ordasi Ágnes: Térfoglalás 63 már jóval szűkszavúbban emlékezett meg.93 Ervin Dubrovic e hiányt 2015-ben megjelentetett Drenig-biográfiájával pótolta. Dubrovic írása felfedte Drenig előéletének eddig kevésbé ismert részleteit: korábban nemcsak egyszerűen a „Giovine Fiume” irredenta társaság tagjaként tartották számon, de 1913-ban a m. kir. határrendőrség bevezetése elleni tiltakozássorozat keretein belül részt vett a kormányzói palota elleni bombamerényletben is.94 Tettéért később Kiskunhalasra internálták, de a világháborút követően a Delta szerkesztősége mint a szláv kultúra szakértőjét kérte fel közreműködésre.95 A lap általános sikert aratott, amit jelez, hogy a fiumei és olasz értelmiségiek mellett Mussolini is támogatta. A fasizmus erősödése és Fiume Olaszország általi annektálása valószínűleg közrejátszhatott az alapvetően mégiscsak a lokális érdeket és multikulturális értékeket előtérbe helyező Delta 1925-ös megszűnésében.96 Összefoglalás Fiúmét sajátos földrajzi adottságai, növekvő kereskedelmi és gazdasági forgalma, valamint demográfiai fejlődése késztette a fizikai és térbeli terjeszkedésre. A Delta sík felülete és kedvező elhelyezkedése jó lehetőségeket kínált a kikötőváros fakereskedelmi igényeinek kielégítésére és az áruk tárolásához elengedhetetlen raktárak felépítésére. A fiumei elit törekvése egybeesett a magyar kormány kikötőbővítési elképzeléseivel, és így hasonló megfontolásokból igyekezett Horvátországtól megszerezni a területet.97 Mindazonáltal érdemes figyelembe venni, hogy a fiumei és a magyar kormány együttműködése elsősorban racionális érdekeken és gyakorlati megfontolásokon alapult, és nem fogható fel az állampolgári lojalitás vagy érzelmi sorsközösség vállalásának megnyilvánulásaként. Látható, hogy a konfliktuskezelési és érdekérvényesítési módok tekintetében több párhuzamosan alkalmazott területszerzési stratégia is létezett. Leggyakrabban a történelmi és jogi példákra való hivatkozás fordult elő, de Zichy Ágost területcsere révén, Perczel Dezső pedig hagyományos adásvételi szerződéssel kívánta biztosítani az állam jogait. A Delta-farakhely a Tengerészeti Hatóság, majd a MÁV Igazgatóságának rendelkezésére és tulajdonába bocsá93 Fried 2000. 94 Részletesebben ld. Ordasi 2018. 95 Dubrovic 2015. 7-174. p. 96 Fried 2001. 198. p. 97 Fiumei dolgok. Budapesti Hírlap, 1887. október 17.
