Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ordasi Ágnes: Térfoglalás. A fiumei(?) Delta megszerzésének stratégiái
54 Tanulmányok jártak.32 Zichy a törvényhatósági jogot is biztosítani kívánta Fiume számára.33 Elképzelései azonban a miniszterelnöki és báni támogatás hiányában kudarcba fulladtak, így továbbra is az 1884-es megegyezés pontjai maradtak érvényben: a Delta de jure változatlanul horvát területnek számított. A közgazdasági, kereskedelmi és forgalmi kérdéseket csak az 1901. évi, a kormányzói tanács felállításáról szóló törvény végrehajtására utasító rendelet utalta a kormányzók hatáskörébe.34 A kormányzóknak mindazonáltal kettős szerepükből adódóan a gazdasági és kimondottan tengerészeti kereskedelmi problémák mellett társadalmi és politikai természetű dilemmákkal is szembesülniük kellett. Jól ismert Szapáry László fiumei kormányzó 1902-ben a kereskedelemügyi miniszternek címzett levele, amelyben a Delta farakhelyet egyenesen a Fiúméból kiutasított, munkanélküli egyének gyülekezőhelyeként írta le. Megjegyezte, hogy ottlétük és felelőtlen viselkedésük gyakran vezet tüzesetekhez. Példaként a Neuberger Bódog és fia cég raktáraiban bekövetkezett katasztrófát említette.35 Mindebből kitűnik, hogy az alsóbb társadalmi osztályhoz tartozók a területet nemcsak találkozási- és közlekedési csomópontként, valamint munkahelyként fogták fel, de egyes csoportjai számára portyázási lehetőséget és hatóság előli búvóhelyet is jelentett. E megállapítást igazolják Artur Steinacker, a Munkaadók Szövetsége vezetője Wickenburg István kormányzó-helyettes36 számára 1910-ben készített összefoglalásai, amelyekben gyakori lopásokról, orvgazdaságról és más bűncselekményekről számolt be. Steinacker panaszait támasztják alá a vagyon- és személybiztonság veszélyeztetettségéről szóló iratok s azon források is, amelyek a Fiumara-csatoma és a Fiumara (Recina)-folyó partjaival határos területeket egy-egy tüntetés vagy utcai felvonulás fontos helyszíneként említették, így például a sajtó az 1903-as vasutasok elleni tüntetés,37 valamint az 1907-es horvát zavargások,38 és az 1908-as szokolista39 betörések egyik állomásaként nevezte meg a farakhelyet és környékét.40 Az ilyen és hasonló összeütközések alkalmával az itt elraktározott áruk is súlyosan károsodtak. A közbizton32 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 7364/1899. 5205. a. sz. XXXI. t. ad 7364/1899. 33 DAR JU 5. Ált. ir. 18.eln/l 886. 377. d. 34 Uo. 317/1902.1. osztály. 2. alosztály. 278. a. sz. 377. d. 35 Uo. 36 Wickenburg István 1909-től kormányzóhelyettes, 1911—1917-ig kormányzó. 37 A buccarii merénylet. Pesti Napló, 1903. május 15. 38 Háborúság Fiúméban. Pesti Napló, 1907. augusztus 31 ; Zavargások Fiúméban. Pesti Napló, 1907. szeptember 3. 39 A Sokol horvát hazafias tomaegyesület tagjai. 40 A szokolisták gyűlése. Pesti Napló, 1908. szeptember 8.
