Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ordasi Ágnes: Térfoglalás. A fiumei(?) Delta megszerzésének stratégiái
Ordasi Ágnes: Térfoglalás 55 ság helyreállításában (megteremtésében) további problémát jelentett,41 hogy a MÁV, valamint a magyar és fiumei hatóságok is megkérdőjelezték a horvát karhatalmi szervek illetékességét.42 Nem bírtak kisebb jelentőséggel a közéleti konfliktusok sem, amelyeket a kormányzó, a podestá és a városi képviselőtestület olykor meglehetősen viharos kapcsolata még tovább színesített. Mégis, minden politikai súrlódás ellenére megfigyelhető, hogy a kormányzók és a rappresentanza kapcsolatát egyfajta különös konszenzus, véd- és dacszövetség jellemezte a kérdésben. Ez az elsősorban a horvátokkal szembeni érdekközösség a város politikai elitjének megnyilvánulásaiban is megmutatkozott. Ennek megfelelően nemcsak a magyar kormányt kiszolgáló Giovanni Ciotta, hanem az autonomista Michele Maylender és ifj. Antonio Vio podestá, valamint még a „magyarfalónak” nevezett Riccardo Zanella is következetesen magyar területként tekintett a farakhelyre.43 Viszonzásképpen a fiumei érvelés jogosságát a fővárosi sajtó, így a Pesti és a Budapesti Hírlap, valamint a Pesti Napló is hangoztatta.44 Az együttműködést szemléletesen példázzák a Delta bővítését célzó tervek,45 valamint a Fiumara-csatorna harmadik hídjáról szóló tárgyalás esete.46 Ennek során Erasmus Barcic47 ügyész - akárcsak 1890-ben a Brajdica bejárásakor48 - Susak képviseletében arra hivatkozva, hogy Fiumének semmi köze a Delta-farakhelyhez, kijelentette, hogy a felvett jegyzőkönyv hitelesítéséhez csak akkor járul hozzá, ha azt horvát nyelven is kiállítják és a fiumei városatyák csak magánemberként írják alá. Ehrenhöfer Aladár miniszteri tanácsos határozottan megtagadta Barcic ez utóbbi kívánságát és leszögezte, hogy a fiumei képviselők Kossuth Ferenc határozott meghívására vesznek részt az eseményen.49 A Deltáról a fiumei közvágóhídig tervezett vasúti vontatóvágány létesítése so41 A Fiumei fakikötő. Pesti Napló, 1907. február 17. 42 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 13312/1898. 12941. a. sz. XXIX. t. 44803. IV. K.M. A Tengerészeti Hatóság alá tartozó révrendőrség, a Rappresentanzának felelős fiumei városi rendőrség, az 1913-től Fiume területén is felállított m. kir. határrendőrség, majd 1916-tól a m. kir. állami rendőrség, esetleg a susaki rendőrség vagy a horvát csendőrség. 43 Képviselőházi napló, 1906. XX. köt. 340. országos ülés. 1908. június 5. 44 A Fiumei fakikötő. Pesti Napló, 1907. február 17. A fővárosi orgánumok általában előszeretettel támadták a fiumei városvezetést, s gyakran irredentizmussal és szeparatizmussal vádolták a rappresentanza tagjait. 45 A fiumei Delta. Budapesti Hírlap, 1907. június 29. 46 A Fiúméra hídja. Budapesti Hírlap, 1908. március 10. 47 Erasmus Barcié a fiumei horvát-párt vezére, sok éven át Starcsevics-párti horvát képviselő. 48 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 13312/1898. 12941. a. sz. XXIX. t. 44803/ IV. K.M. 49 A Fiumára hídja. Budapesti Hírlap, 1908. március 28.
