Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Ordasi Ágnes: Térfoglalás. A fiumei(?) Delta megszerzésének stratégiái
Ordasi Ágnes: Térfoglalás 51 A Delta határ menti mivolta horvát, magyar és fiumei részről egyaránt felvetette a terület állambiztonsági rendeltetését is. A határfelügyelet és -védelem azonban nemcsak a közvetlen szomszédok szempontjából jelentett sarkalatos kérdést, hanem a korszakban egyre jelentősebbé váló ki- és bevándorlás, valamint a szintén megélénkülő munkásközvetítés és leánykereskedelem miatt is.18 Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a tengeri úton érkezők Fiumében léptek először a magyar állam területére, így a kiterjedtebb kontroll, a határviszonyok egyértelművé tételének igénye a biztonsági szempontokon túl presztízskérdésként is megfogalmazódott.19 Mindennek ellenére a Delta mint határmezsgye kihasználása vagy szabályozása a korszakban mindvégig elmaradt. Ennek egyik sajátos következményének tekinthető, hogy 1918. október 23-án a Jellacié ezredbeli katonák minden komolyabb ellenállás nélkül átkelhettek a Fiumara hídján, és megostromolták a fiumei törvényszéki palotát, amely végül Jekelfalussy Zoltán kormányzó távozásához és a Délszláv, majd a Fiumei Olasz Nemzeti Tanács regnálásához vezetett.20 A Delta-kérdés szintjei: érdek- és nézeteltérések, együttműködések, szolidaritások Megfigyelhető, hogy a Delta hovatartozásából származó nehézségek egyszerre több szinten is megjelentek: a magyar kormánytól kezdve a horvát bánon és a fiumei kormányzón át egészen az egzisztenciális gondokkal küzdő munkásig. Ám az is jól látható, hogy a felmerülő kérdéseket minden érdekelt résztvevő másként fogalmazta meg. E megállapítás mindenekelőtt az azonos szinteket képviselők vélekedései közt fellelhető egyezések és különbségek tükrében bír kiemelt jelentőséggel. Ezért nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az adott személyek nemcsak az egyes hivatalok, fórumok vagy érdekcsoportok állásfoglalását tolmácsolták, de levelezéseikben - igaz, jóval korlátoltabb módon - saját véleményüket és céljaikat is kifejezésre juttatták. Mindebből következik, hogy az eltérő vagy éppen azonos érdekek mellett az egyes világnézeti és vérmérsékletbeli különbségek nemcsak a hierarchikus viszonyban álló hivatalok, de akár az egyes miniszterek vagy politikusok közt is komoly feszültséget kelthettek. A jelenség egyáltalán nem meglepő, mivel a Delta összetett, sokszor egymásra épülő funkcionalitása eredendően többféle jelentést és problémát hordozott magában. A terület sorsa természetesen nem mindenkit és nem 18 BM Körrendelet 1913. 19 MNL OL K 26 873. cs. 1910. XXVII. t. 7471/1910. 20 Egan 2019. 104-110. p.
