Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Műhely - Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen. A módszerről
Mátay Mónika: Beszélő Házak Kőszegen 241 Kőszeg esetében a jogi források különösen érdekesek, hiszen a kőszegiek a városon kívül és egymás között is sűrűn bonyolódtak jogvitákba, vagy legalábbis eljártak valamilyen jogi ügyben. Hagyatéki, örökösödési, adóssági, becsületbeli panaszokkal fordultak a bírósághoz, vagy csak adásvételi ügyeik intézése miatt, esetleg, mert végrendelkezni akartak. Természetesen büntetőeljárások szereplőiként is kapcsolatba kerülhettek a törvényszékkel elkövetőként, áldozatként, vagy mert tanúként kérdezték őket. Más városi polgárokhoz hasonló jártasságról tettek tanúbizonyságot - a férfiakhoz hasonlóan a nők is. Biográfia és életútelemzés A jogi források feltárása esetünkben nem öncélú vállalkozás, a peres iratok az egyéni életútelemzések részét képezik, abban segítenek, hogy minél pontosabb portrét készíthessünk a kőszegiekről. Kutatásunk középpontjában az egyéni biográfiák állnak, célunk az életutak politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági kontextusba helyezése. Ennek érdekében minden életportréban kiemelünk néhány kulcsszót, amelyek az egyént vallási, politikai, kulturális vagy etnikai közösséghez kapcsolják vagy olyan fontos történelmi eseményekhez, amelyek meghatározóak a korszakban. A kontextus megteremtését segíti az idővonal, amely lehetővé teszi, hogy az urbánus mikrovilág mellett érzékelhetővé váljanak a külvilág történései. Ugyancsak a mikro és a makro elemzés szintkülönbségének áthidalását szolgálja a longue durée városhálózat elemzés. A biográfia vagy életrajzírás akadémiai diszciplínaként csak viszonylag későn, az 1980-as években bukkant fel és terjedt el a történetírásban.38 Ugyanakkor az antropológusok és a szociológusok már a 20. század első felében professzionális vizsgálat alá vonták az egyéni életutat abból a megfontolásból, hogy hozzájárul a társas világ jobb megértéséhez. Az amerikai szociológiában az élettapasztalat került az elemzés középpontjába, különös tekintettel a migrációt és a kulturális cserét feldolgozó kutatásoknál. A lengyel parasztok egyéni életútelemzését végző William Isaac Thomas és Florian Znaniecki munkája klaszszikus a műfajban, a Chicagói Iskola kutatói számos elemzést készítettek a két világháború közötti időszakban.39 A háború után tovább folytatódtak a kutatások, a pszichológusok is felfedezték az életútelemzésben rejlő lehetőségeket.40 38 Ld. ehhez magyarul a módszertani kérdéseket alaposan, értően áttekintő Kövér György monográfiáját: Kövér 2014. 39 Ld. Thomas-Znaneicki 1918. 40 Allport már 1942-ben. Ld. az életúthoz az egodokumentum felhasználhatóságáról : Allport 1942.
