Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása az 1950-es évekbeli Budapesten
Fazekas Zsuzsanna: A szocialista ünnepi tér kialakítása... 173 Miután eldőlt, hogy a világforradalom további hatalmi és szimbolikus központjaként Moszkva, a Vörös tér és a Kreml fog szolgálni, a vidéki, gyakran kevéssé kiépült szovjet városok szocialista eszmék szerinti át-, illetve kiépítése is megindult: ennek szerves részét képezte a hatalom reprezentációját jelentő épületek, valamint új ünnepi terek kialakítása is. Malte Rolf német történész Voronyezs és Novoszibirszk példáján keresztül mutatta be, hogy ezek a téralakító elképzelések miként érvényesültek az 1920-as és 1930-as években kiépült kisvárosokban5: Voronyezsben a hagyományos főutca szolgált felvonulásokra, majd új városközpontot építettek ki, amelynek reprezentatív, nagy terén 1940-ben egy Lenin-emlékművet is felállítottak;6 a szibériai Novoszibirszkben pedig egy monumentális „Lenin-épületet”, egy Lenin-emlékművet, majd egy teljesen új városközpontot építettek ki új középületekkel.7 Az új berendezkedés nagyszabású átalakítások révén jelölte ki a városok új központját; a városközpontokban monumentális, reprezentatív épületeket helyeztek el, amelyek az új kor nagyságát voltak hivatottak hirdetni. A szocialista módra átalakított városok mintája Moszkva volt, ahol a Vörös tér hosszúkás, elnyújtott alakjával kiváló felvonulási helyszínként szolgált; a tömeges ünnepségekhez mindenhol szükség volt széles terekre és felvonulási útvonalakra, ezért mindenütt a moszkvai példa vált mérvadóvá. A szocialista városok főterét a forradalomhoz, Leninhez, vagy Sztálinhoz kapcsolódó elnevezés tette szimbolikusan még hangsúlyosabbá, egy emlékművel vagy szoborral kiegészülve. A főtéren az adminisztráció épületei mellett jellemzően opera vagy színház kapott még helyet. Ezek az épületek a művelődés fontossága mellett azért is játszottak fontos szerepet, mert szintén a hatalmi reprezentációt szolgálták, illetve ünnepi rendezvényeknek is helyet adtak. A szovjet városépítészet és az ünnepi koreográfia így folyamatos kölcsönhatásban volt egymással: a tereket az ünneplés igényei szerint alakították, az átalakított reprezentatív tereket pedig az ünnepségekkel tették még hangsúlyosabbá. Nyilvános ünnepségek a II. világháború utáni Budapesten Budapesten közvetlenül az ostrom után megkezdődött az új ünnepi terek kialakítása. Mint arra Pótó János rámutat,8 emlékműveket a háború után csak a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal egyetértésben lehetett felállítani. Mivel 5 Rolf 2013. 78-83. p. 6 Rolf 2013. 79. p. 7 Rolf 2013. 79-80. p. 8 Pótó 2003. 112-117. p.
