Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe
122 Tanulmányok talapzatot ügyesen rendbe hozták.”29 A kőszobrot végül 1892-ben átköltöztették a nagyváradi papnevelde kertjébe.30 A szoborállítás az 1892-ben Nagyváradon lezajlott fényes ünnepségek, László király szentté avatásának 700. évfordulója s ezzel kapcsolatban Nagyvárad törökök alóli felszabadításának 200. évfordulója alkalmából fogalmazódott meg határozottabban. Szent László álló bronzszobra 1893. szeptember 10-én került a tér központjába, a kőszobor helyére. Alkotója Tóth István szobrász volt, aki akkor Stróbl Alajos budapesti műtermében dolgozott. „A lovagkirály szobra három méter magas; fején a Szent Korona, vállán hímzett palást, bal kezét egy földre támasztott palloson tartja, csípőjén pihentetett jobb keze mögött csatabárd függ. A szobor talapzatán kőbe vésve mindössze annyi olvasható: »Szent László király, könyörögj érettünk«”. A szobor négy sarkán, egy-egy kisebb talapzaton címerpajzsot tartó négy bronzoroszlánt helyeztek el. A címerpajzsokon Magyarország, Nagyvárad és Schlauch Lőrinc püspök címere, valamint Szent László pecsétje látható.31 A felavatás napján „köröskörül a tér házain csattogtak a nemzetiszínű lobogók, a görög katolikus püspökség rezidenciáján is. Olyan szép volt ez a nemzetiszínü koszorú a nagy magyar király szobra körül.. ,”32 A szoborfelállítók célja az volt, hogy a szobor Szent Lászlót mint magyar királyt, mint hőst és mint szentet tüntesse fel. (1. kép.) Jóval később a térhez tartozó területen, a Városháza előtt avatták fel 1917. június 17-én a nagyváradi áldozatkészség szobrát. Az alkotással az Isonzónál harcoló nagyváradi 4. honvéd gyalogezred katonáinak kívántak emléket állítani, ezért kapta az Isonzó őre nevet. A hársfából készült szobrot Molnár József helybeli fafaragó készítette Karácsonyi Géza gipszbe öntött modellje után. Az adományozók szöget verhettek a szoborba. Az avatási ünnepségen az ezred parancsnoka, Kratochvil Károly is beszédet mondott.33 A dualizmus időszaka a magyar nemzetépítés csúcspontjának számított Nagyváradon is, ahol stabilizálódni látszott a magyar etnikai dominancia. 29 Nagyvárad, 1890. augusztus 26. 30 A diktatúra éveiben elásták a régi múzeum, későbbi Gyermekpalota kertjében, 1999-ben Tempfli József püspök kiásatta, majd 2000. május 21-én mai helyén, a nagyváradi Bazilika mellett állították fel. 31 Péter I. 2016. 61. p. 32 Nagyvárad, 1893. szeptember 12. 33 1919 áprilisában a bevonuló román hadsereg katonái, miután a szobrot darabokra törték, a Sebes-Körösbe dobták.
