Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe
116 Tanulmányok A módszerekben, ideológiákban és technikai megvalósításokban kontinuitást is felfedezhetünk, azonban a szereplők, a szimbolikus legitimáció és reprezentáció időszakonként teljesen eltérő. A nagyváradi Szent László tér kialakulása és beépítése, 1714-1867 Közismert, hogy a terek városokra jellemző formációk, s minden tér ugyan sajátosan egyéni, mégis könnyen felfedezhetők azok a közös jegyek, amelyek egy-egy város tereit megkülönböztetik más városok tereinek jellegzetességeitől. Nagyvárad mai főtere, közhasználatú magyar nevén a Szent László tér története a város török uralom alóli felszabadulása utáni időszakban kezdődik. A Habsburgok, miután felszabadították a várost, katonai közigazgatást vezettek be 1692-1714 között.2 A váradi várat nem adták vissza a katolikus püspökségnek, rendelettel biztosítva a vár közelében az építési tilalmat, így új helyszínt, új központot kellett keresni az egyházi intézmények elhelyezésére. E rendelet következtében alakult ki tehát 1714-től kezdve Várad-Újváros és annak központja, a Kispiac, amely később Nagyvárad főterévé vált. A dokumentumokban Forum internum, Forum minus, Kleiner Markt néven jelenik meg.3 A Kispiac a 18. század elején még mocsaras, lápszerű terület volt. 1714-ben az északi és délnyugati részén két mészárszék volt, északkeleti részén a Serfőző Sas nevű csapszék állt. A mai Városháza helyét is mészárszéknek jelölték ki.4 A régi Sas mellett görög kereskedők szűkös fabódéi álltak, amelyeket a 19. század elején áthelyeztek a Nagyvásár térre. Helyükre a tér déli részén kis nád- és zsindelyfedelű házakat építettek, amelyek 1836-ban mind a tűzvész áldozatává váltak.5 A 18. század elején a Kispiac térbe öt utca torkollott, a teret a későbbi Bémer térrel összekötő hidat Csáky Miklós püspök verette. Várad második hídja, melyet a nagyobb régi híd mellett Kishídnak neveztek el, új közlekedési utat nyitott.6 A váradi vár katonai célokra való felhasználása az egész 18. században folytatódott, emiatt új városközpont kialakítására volt szükség. Ennek a keretében húzták fel a téren napjainkig meglévő három fontos egyházi építményt, amelyek 2 Lakos 1904. 133. p. 3 OSZK Kézirattár Föl. Lat. 789. 4 Lakos 1904. 133. p. 5 Nagyvárad, 1873. augusztus 13. 6 Bunyitay-Málnási 1935. 265. p.
