Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe
Fleisz János: A Szent László tértől az Egyesülés teréig 117 közül a legrégebbi a tér északi részének közepén fekvő Szent László-templom. 1721-ben kezdték építeni Csáky Imre katolikus püspök, bíboros utasítására, és 1733-ban ugyan nagyrészt befejezték, de csak 1756. május 23-án szentelte fel Forgách Pál püspök.7 A külsőleg dísztelen, provinciális barokk stílusban épült katolikus templom Nagyvárad harmadik székesegyháza volt. A Szent László-templom bejáratával szemben, a mai nagyváradi városháza helyén 1742 körül Csáky Miklós püspök építtetett katolikus püspöki rezidenciát. A földszintes, oszlopos kapuzattal ellátott, árkádos épület 1773. március 5-én leégett.8 Miután újjáépítették, 1776-ig volt püspöki rezidencia. Patachich Ádám püspök a régi rezidencia mellett egy, a Teleki utcára néző, emeletes ingatlant építtetett, amely gimnáziumként szolgált. Később a katolikus főgimnázium, majd 1780-tól a jogakadémia működött itt egészen 1872-ig, amikor az Úri utcai új épületbe kerültek.9 A Kispiac délnyugati részén Csáky Miklós püspök 1739-ben házat vásárolt a várostól, hogy ennek helyére a görögkatolikusok számára imaházat építsen.10 11 Utóbb ennek a helyén 1810-re készült el a görögkatolikus székesegyház klasszicizáló barokk stílusban. Ugyancsak a későbbi érsek vásárolt házat a görögkatolikus suffraganeusa részére. Ez lett a későbbi görögkatolikus püspöki palota egyik része, amelyre 1778-ban emeletet húztak, majd a következő században copf stílusban átépítették.11 Az Éder Jakab építész által tervezett ortodox templom építésére a Kispiac délkeleti részén 1784-től kerülhetett sor. A klasszicizáló barokk stílusú templom 1790-re készült el. Külön érdekessége az oromzat közepén a Hold fázisait mutató gömbszerkezet, amelyet a bécsi Georg Rueppert készített 1793-ban. A Holdas templomot 1832-ben szentelték fel. Stílusában az osztrák vidéki késő barokk hatására Magyarországon is elterjedt típust képviseli.12 Az egyetlen máig létező világi épület az 1836-os tűzvész után újjáépített, klasszicista stílusú Kováts-ház, amely a teret két részre tagolja, egy szűkebb déli és egy tágabb északi részre. A tér Teleki utcai sarki épületét 1809-ben húzták fel, utóbb pedig kiegészítették. A tér kialakulása első időszakának építészeti szimbolikája az újjáéledő város korabeli lakosságának etnikai, vallási összetételét tükrözte, ugyanakkor részben megjelenítette a városvezetés törekvéseit is. A szerényebb lehetőségek 7 Bunyitay-Málnási 1935. 310. p. 8 Bíró 1932. 60. p. 9 Fleisz 1996. 141. p. 10 Bunyitay-Málnási 1935. 263. p. 11 Uo. Bíró 1932. 80. p.12
