Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Perényi Roland: A bűnös Népliget
PERÉNYI ROLAND A BŰNÖS NÉPLIGET Kriminalitás, (homo)szexualitás és öngyilkosság a főváros legnagyobb közparkjában 1896-1945 A ma mintegy 129 hektáron elterülő Népliget az Osztrák-Magyar Monarchia első olyan közparkja volt, amelyet kimondottan a környéken lakó „alsóbb néposztályok”, a kispolgárság és a munkások számára, ezen társadalmi csoportok igényeinek megfelelően alakítottak ki. A park a kiegyezés után a környékbeli gyárépítések miatt kialakított homokbánya területén jött létre: a fővárosi tanács Illenczfalvi Sárkány József földbirtokos javaslatára 1868-ban döntött úgy, hogy a területen parkot létesít. A Városliget tehermentesítésére alkalmas közpark kiépítése két ütemben, 1896-ban és 1910-ben valósult meg Ilsemann Keresztély tervei alapján.1 A Népliget több mint száz éves története során számos új funkciót kapott, illetve funkcióváltáson ment keresztül, így a 20. század során a park használatának jellege is folyamatosan átalakult. E történeti folyamat során azonban egy dolog állandó maradt: a Népliget negatív megítélése. 2008-ban a Főkert Nonprofit Zrt. megbízásából közvélemény-kutatás készült a főváros három nagy közparkja, a Margitsziget, a Városliget, valamint a Népliget megítéléséről. A felmérés eredményeit Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter és Bardóczi Sándor az Építészfórum honlapján publikált tanulmányukban értékelték.2 A szerzők a főváros legnagyobb kiterjedésű közparkja, a Népliget kapcsán így összegezték tapasztalataikat: „Míg a Népliget használói megítélése jelen pillanatban - mint az a spontán kérdésekből is kiderült - egyértelműen negatív, a Margitsziget és a Városliget pozitív imázzsal rendelkezik. A Népligetet a másik két vizsgált közparktól elsősorban rossz közbiztonsága, a válaszadók számára nem kívánatos közönsége különbözteti meg. Nem csoda tehát, hogy ez az a park, ahová a legkevésbé sem vágynak az emberek sötétedés után [kiemelések az eredetiben - PR].”3 1 A park történetéhez bővebben lásd Csepely-Knorr 2016. 109-117. p. 2 Gergely-Kincses-Gábor-Bardóczi 2008. 3 Uo. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiii. 2018. 147-170. p.
