Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Perényi Roland: A bűnös Népliget
148 Zöldterület, közterület A Népliget tehát aktuálisan egyfajta „bűnös városi térként” jelenik meg a városlakók mentális térképén. Tanulmányom célja annak bemutatása, hogy e negatív megítélés történeti gyökerei egészen a korai időkig, a Népliget közparkká válásának kezdetéig, a századfordulóig nyúlnak vissza. Ezt a történeti kontinuitást erősíti meg Szirmay Istvánnak az Újság című napilapban 1926-ban megjelent cikke is, amelyben ezt olvashatjuk: „A Népligetet a budapesti közönség nem is igen ismeri. Tudják, hogy van, de a háború előtti esztendőkben olyan kétes hírnévre vergődött, hogy általános nézet szerint rendes ember nem jár a Népligetbe. 1910—12-es esztendőkben valóban rengeteg sok verekedés, bicskázás, útonállás és rablás történt a Népliget bokrai között és azóta van rossz híre a Népligetnek.”4 Az eset, amelynek apropóján Szirmay a fent idézett szavakat leírta, jól mutatja a Népligethez kötődő képzeteket. 1926 nyarán több rejtélyes eltűnést követően a figyelem hirtelen a Népligetre terelődött, s a sajtó újabb és újabb „üzelmekre” derített fényt, ezzel valóságos tömeghisztériát okozva az olvasóközönség körében. Az első eltűnési eset egy nyári vasárnapon történt, amikor egy ferencvárosi villanyszerelő családjával a Népligetben sétált. A villanyszerelő 14 éves lánya, Veres Teréz hintázni ment testvéreivel, majd édesanyjától pénzt kért azzal, hogy egy perc múlva visszajön, azonban eltűnt. Az egyetlen nyom, amin a rendőrök elindulhattak, egy rejtélyes cédula volt, amelyen ez állt: „A Népligetben a cirkusz mögött van egy tejivó, azzal szemben van egy ház.”5 A kérdéses házban népligeti mutatványosok laktak, s ez alapján hamar elterjedt a hír, miszerint egy hipnotizőr csábította magához „szuggesztív erejével” a kislányt.6 A nyomozás ezen a nyomon nem hozott eredményt. Szempontunkból azonban érdekes a kihallgatott mutatványosok elmondása, miszerint „állandóan nagy csomó 13-14 éves kislány jön felügyelet nélkül a Népligetbe és sétálgatnak a bódék körül.”7 Végül a lány két nap után megkerült, s mint kiderült, egy szabólegénnyel múlatta az időt a parkban, majd miután beesteledett, apja dühétől tartva nem mert hazamenni, ezért aztán két napig a Gellérthegyen (!) kóborolt.8 A gyanú ennek ellenére sem terelődött el a népligeti mutatványosokról és különösen a 4 Szirmay István: Legújabb tömeghisztéria a szurósszemü ember, a gyermekrabló szuggerátor és a nőimitátor. Újság, 1926. július 31. 171. sz. 5. p. Az idézetek eredeti helyesírását minden esetben megtartottam. 5 Nincs nyoma a Népligetben eltűnt Veres Teréznek. Az Est, 1926. július 28. 5. p. 6 Egy másik újságcikk azt a feltételezést közölte, miszerint Veres Teréz leánykereskedők kezébe került. Lánykereskedők kezébe került egy 14 éves kislány. Pesti Napló, 1926. július 27. 15. p. 7 Pesti Napló, 1926. július 27. 15. p. 8 Eltűnt és megkerült pesti kislány. Pesti Hírlap, 1926. július 28. 8. p.
