Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben

Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben 59

erejéig említi a kertet Vályi András (1797), a pesti szemorvos Ráth Pál (1804), a budai számjegyző Dorffinger József András (1827) és Fényes Elek (1837) is. Speciális források a fikcionálisak: Bemakovits József verse (1799), illetve Kazinczy Ferenc regényátdolgozása (1814).7

A források értelmezésében segítenek az Orczy-kert történetét - alapvetően a levéltári forrásokra8 alapozva - feltáró történészek, Romhányi István, H. Kakucska Mária és Magyar Erzsébet munkái.9 Emellett a kertészet- és tájépítészet-tudomány képviselői, Rapaics Raj mund, Galavics Géza, Sisa József, Csepely-Knorr Luca elsősorban stílustörténeti közelítésű munkái említésre méltók.10

A báró szándéka

1794-ben Orczy László, a költő Orczy Lőrinc kisebbik fia11 kezdte el a kert építtetését a csaknem tíz évvel korábban megvásárolt családi telkeken. A báró a kertet kezdettől fogva a közönség számára nyitott területként képzelte el - legalábbis erről tanúskodik az egyik legkorábbi és legterjedelmesebb leírás a kerttervező, Bernhard Petri tollából.12 A későbbi források is egybehangzóan „közkertről” beszélnek.

Máig nem tisztázott, hogy Orczy László miért nyitotta meg a kertet a nagyközönség előtt, illetve - más megközelítésben - miért eleve közparknak szánta a kertjét.13 Romhányi Istvánt is foglalkoztatta a kérdés, de kevés kutatás után

7 Rapaics 1936. 181-186. p, Vályi 1799. 76-77. p, Bernakovits 1799, Leyrer 1803. 141-156 p, Ráth 1804. 8. p, Kazinczy 1814. (Bácsmegyei Marosihoz. Buda, aug. 3.), Schams 1821.378-383 p. Tomala 1827. 21-23. p, Dorffinger 1827. 319, 365. p, Fényes 1837. 383, 405. p. Szepesházy Károly - J. C. Thiele (Merkwürdigkeiten des Königreichs Ungarn, 1825J leírása Schams szó szerinti átvétele.

8 A hányatott sorsú Orczy-levéltár anyagáról lásd H. Kakucska 2003. 7-8. p.

9 Romhányi 1930, H. Kakucska 2007, 2008, Magyar 2008.

10 Galavics 1999. 64-67. p; Rapaics 1936, Rapaics 1940. 173-182. p; Sisa 2014. 26. p; Csepely-Knorr 2016. 15-17. p.

11 Orczy László iskoláit Egerben, Pozsonyban és Bécsben végezte. 1790-ben a koronaőrző nemesi bandériumok fővezére volt; illetve a Magyar Kamara alelnöke, abaúji főispán. Szabadkőműves tevékenységéről is megemlékezik a szakirodalom.

12 Petri 1797. 186. p. Csepely-Knorr szerint tehát Petri „kifejezetten a nyilvánosság számára” tervezte a kertet, így feltételezhetjük, hogy közkert tervezésére kapott megbízást. Vő. Csepely-Knorr 2016. 17. p.

13 Gombos 1974. 73-80. p; Csepely-Knorr 2016. 7. p. Nagy jelentősége van annak, hogy egy főúr magánkertjét nyitja-e meg, vagy kifejezetten közösségi célra létesít kertet. Ez utóbbi esetben ugyanis már a városvezetés szerepe, a településrendezés szempontjai is