Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben
60 Zöldterület, közterület egyszerűen leszögezi, hogy valójában nem tudjuk azonosítani az okokat.14 Gombos Zoltán és Csepely-Knorr Luca azzal magyarázza a nagylelkű tettet, hogy Orczy a felvilágosodás művelt híveként az egyes ember és a haza javát, fejlődését szolgálandó tudatosan döntött e koncepció mellett.15 A korabeli városleírások, útikalauzok is Orczy „liberális engedelmét” emelik ki e tekintetben.16 Mindez újabb alátámasztást nyer, ha a főúr szabadkőműves tevékenységét, haladó szellemiségű családi és baráti környezetének hatását, illetve a közjó iránti alapvető elkötelezettségének egyéb jeleit is figyelembe vesszük.17 Ha viszont a városi hatóságokkal kötött szerződést olvassuk a kerthez néhány évvel később csatolt környező területek, köztük az ortodox zarándokhelyként is funkcionáló Illés-kút térsége bérbeadásának ügyében, más következtetésre juthatunk. Ebben ugyanis a feltételek között szerepel, hogy Orczy Lászlónak a bérbe vett területeket a város lakosságának használatára kell bocsátania.18 Ez azt sugallhatja, hogy Orczy - legalább részben - szükségből, érdekből nyitotta meg a kertet a nagyközönség előtt.19 hangsúlyt kapnak. Az életrajzi lexikonok viszont mind azzal a szóhasználattal élnek, hogy Orczy a városnak „adományozta”, „ajándékozta” a kertet. Orczy családi parknak építtette, de a kezdetektől fogva a köz rendelkezésére bocsátotta kertjét, így átmenet a magánpark és a közpark között. 14 Romhányi 1930. 121. p. 15 Csepely-Knorr 2016. 15. p. 16 Tomala (1827. 22. p.) használja így ezt a kifejezést, Orczy nagylelkűségét értve alatta. Lásd még Fáy 1825. 492. p. A német nyelvű források mind a „durch die / von der Liberalität des Besitzers” szófordulattal élnek. Leyrer 1803. 142. p; Ráth 1804. 8. p; Schams 1821. 378. p; Dorffinger 1827. 319. p. 17 H. Kakucska, 2003. 22-28. p. Orczy László egyéb városrendezési indíttatása is ismert, például 1785-ben a pesti új vásártér kialakítása ügyében tervet nyújtott be, amely a városi tanács javaslatával lényegében megegyezik. Preisich 2004. 43. p. Vö. még Fáy 1825. 492. p. A kérdésről bővebben lásd Mohay 2014. 25-55. p. 18 BFL IV.1202.h Relationes 2958 a.m. 18. p. A feltételekről lásd még BFL IV.1202.h Relationes 2958 a.m. 4, 9. p. Orczy öt évvel korábban egy másik telket is annak a fejében engedett át a városnak - áldozatos tettét, városszépítő szándékát hangsúlyozva -, hogy a rajta maradt építőanyagokat a leendő kertbe szállítsák. Magyar 2008. [73. p.] A kert építésének hatalmas anyagi áldozatait jól illusztrálja László örököseinek panaszkodó levele: „László bátyánk halálával jószági 1807-ben több mint 800 ezer adóssággal reánk szállván [...] adósságaink [...] szaporodtak.” FI. Kakucska 2007. 423. p, B. Gál 1993a. 20. p, B. Gál 1993b. 77. p. Lásd még: Nagy 1975. 257. p. 19 Igaz, már az Orczy által kezdeményezett kérelemben is szerepel a felajánlás: „der [Gründe] nicht nur zum eigenen Nutzen, aber auch zur Zierde und Vergnügen selbst der Pester Stadt und Publicum...” BFL IV.1202.h Relationes 2958 a.m. 3. p, 8. p. Magyar Erzsébet ezen dokumentumokra támaszkodva Orczy városszépítő indíttatását hangsúlyozza. Magyar 2008. 73. p. Mindez felveti annak a problémáját, hogy a felvilágosult eszmék jegyében megfogalmazott szokásos szófordulatok mennyiben tartalmaztak valódi meggyőződést, és
