Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben

Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben 63

főúri vendégsereg az Orczyak családi, társasági köre lehetett.32 Az sem meglepő, hogy József főherceg többször járhatott itt, hiszen a kertek iránti rajongása közismert, sőt a 18. század végén már tervezte a Városliget, illetve a Margitsziget angolparkká alakíttatását.33 Az Orczy-park kézenfekvő mintául szolgálhatott térbeli közelsége, illetve stílusbeli modernsége miatt.34 Sőt, valószínűleg maga a császár is látta a kertet: a Hazai ’S Külföldi Tudósítások megemlékezik egy esetről, amikor a közeli Festetics-kertben (ma Füvészkert) ebédelt, mielőtt az Üllői út környékén zajló ünnepi hadgyakorlatokat megtekintette.35 De megfordult a kertben például Don Miguel (Mihály) portugál herceg is, aki 1825- ben „több nevezetességeket, jelesen az Orczy Úri kertet, és a’ városnak díszes lövöldöző helyét meg szemlélte”.36

A források utalnak arra, hogy a főurak mellett a városi lakosok, polgárok is látogatták a kertet. Petri Vályihoz hasonlóan „Pest és Buda lakói” számára kihasználható helyként említi,37 de inkább csak a látogatás lehetőségét, mint annak tényét rögzíti. Bemakovits versében viszont már egy helyzetkép és a látogatókhoz kapcsolódóan egy jelző is szerepel: „astuta penates”-ről, azaz pallérozott lakosokról beszél.38 Ehhez köthető Leyrer megjegyzése: a kert mindenki előtt nyitva áll, és a közönség jó ízléssel rendelkező és művelt része látogatja gyakran.39 Ez a megkülönböztetés a kert művészi megalkotottságára utal, amelynek megfelelő befogadásához feltétlenül szükséges a pallérozottság - tehát bár a

32 Schams pl. megemlíti a rendszeres családi látogatásokat. Schams 1821. 383. p; Leyrer pedig a barátok látogatásáról ír. Leyrer 1803. 143. p.

33 Nem sokkal később, 1801-ben nyújtotta be az első Városszépítési tervét. Vajon ezt is az Orczy-kert ihlette részben? Nagy 1975. 262. p. Sőt, 1807-ben felmerült, hogy „nemzeti ajándékként” a nádornak adományozzák a kertet. Magyar 2008. [75. p],

34 Ez volt ugyanis az egyik első valóban tájképi stílusban épült angolkert hazánkban. Fatsar Kristóf szóbeli közlése alapján.

35 Hazai S Külföldi Tudósítások, 1820. november 7. 29. sz. 222. p. Magyar (2008. [75. p.]) szintén említ egy hasonló esetet.

36 Hazai S Külföldi Tudósítások, 1825. Szt. Jakab 9. 3. sz. 17. p. Don [Dom] Miguel VI. János portugál király fia; apja elleni lázadás miatt száműzték hazájából. így került Magyarországra és vált a 39. sz. cs. kir. gyalogezred tulajdonosává 1827-ben. Révai Nagy Lexikona 13. kötet 617. p. Az említett lövöldöző hely talán a polgárőrség gyakorlatainak otthont adó Lövöldöző Ház volt az akkori Lövész (ma Királyi Pál) utcában. Vö. Antalffy 1982. 210. p.

37 Petri 1797. 186. p.

38 Bernakovits 1799. „Rustica canna tegit pictos astuta penates.”

39 Leyrer 1803. 142. p. „(...) jedermann offen steh, und von dem geschmackvolleren und gebildeten Theile des Publikums häufig besucht wird.” Kazinczy is értelmiségi szereplőit „küldi” az Orczy-kertbe a Bácsmegyei 1814-es verziójában. Kazinczy 1814. 116. p. A kertlátogató utazók társadalmi összetételéről - ezt alátámasztandó - lásd még G. Györffy 2000. 199. p.