Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben
MOHAY BORBÁLA AZ ORCZY-KERT FUNKCIÓI A MEGALAKULÁSÁT KÖVETŐ ÉVTIZEDEKBEN ,,[L]egnevezetesebb, legtágasabb s legméltóságosabb kert Pesten m. b. Orczy uraságnak kertje, mely minden esztendőben nagy költséggel díszesíttetik; és mind k. f. h. nádorispánynak, mind a nevezetesebb méltóságoknak, mind a budai, mind pedig a pesti lakosoknak nyárban kedves mulató helyek, amelyhez nem messze van a Kálvária hegye is”.1 Bevezetés Csepely-Knorr Luca kiemelkedő figyelmet szentel az Orczy-kert kezdeti történetének a Budapest dualizmus kori közparképítészetéről szóló, 2016-ban megjelent művében. Bár az általa tárgyalt korszakot mintegy hetven évvel megelőző park építése nem illeszthető a tudatos zöldfelület-politika megnyilvánulásai közé, a közpark eszmeiségét hordozza magán. Csepely-Knorr azzal érvel, hogy a Bernhard Petri által tervezett Orczy-kert tervezéselméleti-kertművészeti koncepciója visszavezethető a hirschfeldi Volksgarten ideájára, amely szerint a mindenki által elérhető népkertnek az alacsonyabb társadalmi rétegek erkölcsi nevelésére, illetve műveltségének és esztétikai érzékének fejlesztésére egyaránt alkalmasnak kell lennie.2 A vonatkozó szakirodalom Csepely-Knorrhoz hasonlóan kivétel nélkül hangsúlyozza az Orczy-kert nyilvános jellegét - bár 1 Vályi 1799. 76. p. Az összefoglaló a kert megépítése után három évvel keletkezett, ami még inkább feltűnő, ha figyelembe vesszük, hogy Petri ugyanebben az évben keletkezett leírását úgy zárta, hogy a kert még nem készült el abban a formában, ahogy ő megtervezte. Petri 1797. 186. p. 2 Csepely-Knorr 2016. 15-17. p. Csepely-Knorr amellett érvel, hogy az Orczy-kert tervezője, Bernhard Petri Friedrich Ludwig von Sckelltől tanult, aki a müncheni Englischer Gartent tervezte. Mindkét park tervezéselméleti hátterében Hischfeld 1775-ben megjelent Theorie der Gartenkunstja áll. Hirschfeld közparkokra vonatkozó elméletében az esztétikai, erkölcsi és tudományos szerep összefonódása megegyezik a 18. században kialakuló angol tájképi kertek elméleti hátterének tartalmával (Vö. Buttlar 1999. 9-22. p; Hunt 1989. 1-8. p), illetve a Volksaufklärung eszmerendszerébe is beilleszthető. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiii. 2018. 57-72. p.
