Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Mohay Borbála: Az Orczy-kert funkciói a megalakulását követő évtizedekben

58

Zöldterület, közterület

más magyarázatokkal vagy egyszerűen indoklás nélkül.3 Magyar Erzsébet pedig széles forrásanyagra támaszkodó disszertációjában kijelenti: valóban sokan látogatták a kertet.4

Ha az Orczy-kert korabeli látogatói körét, illetve az idejüket ott töltők tevékenységeinek formáját vizsgáljuk, választ kaphatunk a következő kérdésekre: mennyiben értelmezhetjük valóban közparkként a mind kronológiailag,5 mind jogilag6 markáns határhelyzetben levő parkot? Beteljesítette-e Orczy László kertje a Volks garten ideáját?

Források, irodalom

Az Orczy-kert használatának módját, látogatóinak számát és társadalmi hovatartozását igen nehéz rekonstruálni. Magánlevelezések, naplórészletek időigényes feltárásával nyomára lehetne bukkanni egyes elszórt eseteknek, de ez a jövő feladata. Jelen dolgozatban többnyire a tendenciózus használati módokra, jelenségekre utaló (út)leírásokat, a nyomtatott, nyilvánosságnak szánt forrásokat használom. Forrásaim közül négy viszonylag részletes, több oldalon keresztül ír a kertről. Ezek szerzői a már említett kerttervező Bernhard Petri (1797), egy névtelen külföldi utazó (talán Joseph Leyrer, 1803), a borászati érdemeiről ismert Franz Schams (1821), a református író Fáy András (1825) és a pesti hangszerkereskedő Tomala Ferdinánd ( 1827). Röviden, egy-egy bekezdés

3 A teljesség igénye nélkül Rapaics 1936. 175. p, 187. p, Gombos 1974. 80. p, Zádor 1988. 153. p, Magyar 2008. [71. p]. Nem feltétlenül az elméleti hatástörténetre alapoznak.

4 Magyar 2008. [75. p],

5 Az újkori európai kertépítészetben elsőként a 18. századi Párizsban jelentek meg közönség számára megnyitott (magán)parkok. Magyar 2008. [21. p]. Ez, valamint az angol mulatókért eszméje (lásd Magyar 2008. 22. p.) szolgálhatott mintául a német, illetve német közvetítéssel a magyar területek számára. Az idő nyilvános múlatásának, tehát a társadalmi térhasználatnak a szabályai az érintett korszakban éppen csak kialakulóban voltak - forrásaink is ezt az átmeneti, előírásoktól szabad állapotot tükrözik. Magyar 2008. [155-156. p].

Az első városi közönség számára létrehozott park hazánkban a budai Városmajor volt, de Pesten valóban úttörőnek számított az Orczy-kert e tekintetben. Sisa 2014. 26. p.

6 A park 1830-ig az Orczy család magánbirtoka volt, viszont megépítésétől (1794) kezdve bárki látogathatta. Vö. Csepely-Knorr 2016. 15. p. A park egy lényeges szempontból azonban nem volt „határhelyzetben”: klasszikus tájképi (angol)kert stílusában épült, tehát minden bizonnyal magán viselte e kertművészeti stílus tiszta jegyeit. Fatsar Kristóf szóbeli közlése alapján. Az elmúlt évtizedek kerttörténeti szakirodaimának eltérő kategorizálásai azonban jelzik, hogy ez sem teljesen egyértelmű. Rapaics 1940. 173-182. p; Zádor 1988. 153-154. p; Galavics 1999. 64-67. p.