Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet

Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő...

47

5. kép. Witsch terve a veszelei (vígvári, ma Veselé, Szlovákia) plébániatemplom környezetrendezéséhez és a papiak kertjéhez, 1818.

OSZK Térképtár, TK 1057

sága. Szakmai ellenfele, történetesen a kor talán legismertebb magyarországi mérnöke, Vedres István 1825-ben igen kedvezőtlen képet festett Witsch szakértelméről. Amikor Witsch homokfásítási művének bővített kiadása megjelent, tudta, hogy Vedres is készül egy hasonló munka megírására, hiszen hivatkozik a készülő írásra,31 és egy másik Vedres-műből az is kiderülhetett számára, hogy a szegedi mérnök már 1795 óta sikerrel foglalkozott erdőtelepítéssel a futóhomokon.32 Witsch voltaképpen „beelőzte” Vedrest, aki állítólag 1808-ban már könyvének táblázatmellékleteit is kinyomtatta,33 de ekkor úgy ítélte meg, hogy müvével már nem érdemes előrukkolnia, különösen akkor nem, amikor vetélytársa a legfelsőbb körök támogatását is megszerezte magának. Vedres müve végül jóval később, 1825-ben, hatvanéves korában jelent meg, és soraiból érződik a keserűség.

Vedres nem említi ugyan Witsch nevét, de munkájának címét igen, és így kiderül számunkra, hogy ki az a „több helyeken is esméretes, és sokfélét tudó

31 Witsch 1809b. 65. p.

32 Vedres 1807. 20. p.

33 Vedres 1825. 5-6. p.