Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Csepely-Knorr Luca: Tervezéselméleti irányvonalak a két világháború közötti magyar közparképítészetben
28 Zöldterület, közterület A funkcionális és szociális szempontok tervezéselméleti összegzésének talán legjobb példája Jonke Kálmán 1938-as tanulmánya, amelyben a kertművészet jelentőségére hívta fel a figyelmet a sport- és játszókomplexumok tervezésénél.52 (7. kép) Jonke írása egy a magyar viszonyokhoz igazított sportpályaegyüttes tervét mutatta be, amelyben, a korábbi salakos pályákkal szemben, esztétikai és kertmüvészeti szempontból is megfelelőbb megoldásokra tett javaslatot. Terve szigorú geometrikus rendszerre épült, két egymást derékszögben metsző tengelyre szerkesztett kompozíciójában a labdarúgó-, futó- és teniszpályák mellett helyet kaptak gyakorlópályák is, valamint igen összetett programot dolgozott ki az atlétikai pályák, a magas- és rúdugráshoz, a súlydobáshoz használható területek kialakítására is. A sportoláson túli funkciókat az úgynevezett hősök tere, az ünnepélyeknek és felvonulásoknak helyet adó tágas gyepes terület gazdagítja, amelyen hősi szobor is helyet kap. Az erdősávval védett területen létesített közparki részben zenepavilon, rózsakert és a napközben játszótérként is szolgáló szabadtéri színház elhelyezését javasolta. A komplexum, amely valóban sokrétű programot nyújt a társadalom minden rétegének, formai és eszmei szempontból is szorosan kapcsolódik a Martin Wagner és Leberecht Migge által 1916-ban tervezett Jugendpark ideáltervéhez. A Wagner-Migge terv eredeti célja háborús emlékmű megalkotása volt, amely ugyanakkor közpark funkciót is betöltött; az emlékezés helyszínének és a sportparknak sajátos összekapcsolása. A tervben a funkcionális elemeket erdős területbe illesztették, amely egyúttal a német táj megidézéséül is szolgált. A különböző funkciójú kertek között szerepelt a haza védelmét szolgáló, a játékra szánt, a természetet bemutató kert; ünnepélyek számára alkalmas szabad felület, szabadtéri színpad, kiállító terület is. Az aktív rekreációs lehetőségek között szerepelt a sportnak, úszásnak és táncnak szánt terület is. A központi tengely katonai parádéknak is helyet adott, míg a terület szélén a háborúból visszatérő katonáknak kívántak kertes telepet létrehozni. A tervezési program a patriotizmus és a hazaszeretetre nevelés szellemében jött létre; célja a fiatal generációk inspirálása volt: harcoljanak azokért az értékekért, amelyekért a hősök az életüket áldozták - és egyúttal fizikailag felkészítse őket a katonaságra.53 A terv meghatározó geometriája, a főtengelyre fűzött koncepció monumentalitása és a funkciók gazdagsága példaként szolgált a két háború közötti parktervezés számára. Elméletük alapján Erwin Barth tervei szerint 1920-1923 között készült el a 160 hektáros berlini Volkspark Jungfemheide. A terv mind formai, mind funkcionális értelemben a Migge-Wagner elképzelés hatását mutatja csakúgy, 52 Jónké 1938. 53 Michelis 1991. 409. p.
