Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története

266

Műhely

tétikai és közegészségi érdek kielégítése, az eddigi tarthatatlan állapotoknak (...) javítása” érdekében a temetőudvarként megtartott részen, a Kerepesi temetővel közös fal mellett új raktár és mellékhelyiség épült a korábbinál igényesebb architektúrával, Lajta Béla korabeli „lechneri stílusú” vakolatszalagos homlokzatképzésével.16 Az udvart a temetőtől ettől kezdve néhány évig a régi szertartási épület északi oldalhomlokzatától a Kerepesi temető faláig húzódó, az udvar felőli oldalon hasonló lechneri vakolatarchitektúrával kiképzett fal választotta el, ennek a közepén nyílt a temető új kapuja. E munkálatok a sírboltok építésével együtt 17 985 koronát igényeltek, ami az eladott sírboltokért 1904-ben befolyt 23 400 koronában bőséges fedezetet talált.17 1906 elején az elbontott kamra és mellékhelyiség helyén is létesítettek két további sírboltot, ezzel az utolsó kriptaépítésre alkalmas területet is felhasználták.18 (1. kép)

2. kép. A régi szertartási épület és az 1905-ben létesített melléképület bontási terve a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben, 1907 BFL XV.17.d.325 - 33

16 BFLIV.1407.bIII/762/1904.

17 PCHK Jelentés 1903. 7. p; PCHK Jelentés 1904. 6. p.

18 PCHK Jelentés 1905. 9. p; BFL XV.17.d.328 te/9/13; BFL IV.1407.b III/629/1906.