Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 267 A szentegylet vezetése azonban ezt a megoldást sem találhatta kielégítőnek, mert szinte azonnal a temetőbejárat és a szertartási épület radikális átalakítását vette tervbe. A régi szertartási épület bizonyára még a néhány éve elkészült „állandó gyászdísszel” sem volt igazán reprezentatív megjelenésű, s talán ennél is nagyobb súllyal esett a latba, hogy bontása és a maradék udvarterület részbeni felhasználása révén kiterjedt, sírhelyekként értékesíthető területet lehetett nyerni. A tervezett munkálatokról a Chevra Kadisa 1906. évi jelentése így írt: „új sírok és sírboltok nyerése és a temető alakjának megváltoztatása céljából nagyobb mérvű átalakító munkákat tervelünk, mely a jelenlegi szertartási épület áthelyezését is maga után vonná. E címen a rendkívüli szükségletek keretében 80 000 korona összeget vettünk fel, mely összeg azonban a sírboltok iránti előjegyzésekből következtetve bőségesen visszatérül.”19 A Chevra Kadisa építőbizottsága 1906 decemberében tárgyalta Lajta Béla első terveit. Ezeket azonban nem fogadták el, így az építész 1907. március elejére újabb - hat sírbolt építésére, a szertartási épület áthelyezésére és egy temetői felügyelői lak építésére vonatkozó - terveket mutatott be.20 A májusban elfogadott, az előzőekhez hasonlóan egyelőre ismeretlen, módosított tervekre a szentegylet augusztusban kért építési engedélyt, a kivitelre vonatkozó árajánlatok októberben érkeztek be, az építési munkákat 1907. november 6-án kezdték meg.21 A kivitelezésre beérkezett 120 000 korona feletti árajánlatok jóval meghaladták az e célra szánt 80 000 koronát, így az építész kénytelen volt az eredetileg tervezettnél szerényebb megjelenésű épületre is javaslatot tenni. A redukált program szerint a belső tér a márvány- és műmárványburkolat, valamint a díszítőfestés helyett fehérre vakolt falakkal és kupolával, a homlokzatok durván faragott terméskőburkolat - ciklopfal - helyett kőporral kevert fehér mészhabarcsvakolattal készültek volna, az építész a díszes kovácsoltvas munka helyett egyszerűbbet, a vörösréz-lefedések helyett bádogozást proponált, továbbá lemondott a tetőablakok, a toronycsúcs és a kupolacsúcs létesítéséről is. Mann József építőmester végül 105 ezer koronáért vállalta el ennek a nemcsak a tervezettnél, de a megvalósultnál is jóval szerényebb megjelenésű épületnek a kivitelezését.22 Az igényesebb kialakítás végül a kivitelező és a tervező adományaként valósulhatott meg: az építőmester a homlokzati kő- és 19 PCHK Jelentés 1906. 9. p. 20 MZSL XIII-1-1 1907/18/02. 21 BFL IV.1407.b X/2145/1907; MZSL XIII-1-1 1907/32/2-3; BFL IV.1479.a 18818/1907. 22 Ezen felül a temetőfal melletti hat családi sírbolt megépítéséért még 7976 koronát fizettek a Wellisch Sándor és Gyula cégnek. MZSL XIII-1-1 1907/30/21, MZSL XIII-1-1 1907/36/05.
