Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Horváth József: A készülő Győr-monográfiáról
250 Műhely a városmonográfia készítés pécsi, valamint nagykanizsai tapasztalatairól számolt be; különösen az előbbi volt hasznos számunkra, hiszen egy negyedszázada folyó kutatás tapasztalatait összegezte, és számos átgondolásra érdemes kérdést is megfogalmazott. A Bécsből érkezett Deák Ernő történész az ausztriai várostörténeti kutatások állásáról adott képet, részletesebben foglalkozott a városatlasz-készítés munkálataival; ez utóbbi projekt keretében 1971-2004 között 64 városatlasz készült el Ausztriában. E sorok írója az 1945 előtti győri várostörténeti kutatások vázlatos áttekintésére tett kísérletet; míg Rechnitzer János professzor a legújabbkori Győr kutatásának lehetőségeiről, illetve nehézségeiről beszélt. Az előadások utáni kerekasztal-beszélgetés során nem csupán a meghívottak mondhattak véleményt, de a programot végig érdeklődéssel követő közönség soraiból is hangzottak el kérdések. Ez utóbbiakra adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy egy tudományos munka készül, igényes kivitelben, a tervek szerint sok illusztrációval - de az érdeklődők szélesebb köre számára is érthetően.32 Két hónappal később Győr Megyei Jogú Város Levéltára szervezte meg a 2. Monográfia Műhelynapot; ennek lebonyolítására 2017. május 15-én került sor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. E műhelynap fő célkitűzése annak bemutatása volt, hol tart ma Győr város történetének kutatása. Az előadások sorát Horváth Richárd nyitotta a középkori Győrrel kapcsolatos ismereteinket összefoglaló előadásával. A kora újkori várossal két kutató is foglalkozott: Gecsényi Lajos a katonai és gazdasági, míg Fazekas István az egyházigazgatási és oktatási központ szerep vizsgálatát állította középpontba. Hermann Róbert arról beszélt, mi történt itt 1848—49-ben; időben ezt folytatta Katona Csaba a dualizmuskori Győr vizsgálatával. A 20. század első felét kutató Honvári János a város gazdaságának átalakulását elemezte. A várostörténeti jellegű előadásokat két további program egészítette ki: Zsoldos Attila akadémikus és Csurgai Horváth József levéltárigazgató a Székesfehérvár monográfia nem sokkal korábban megjelent első kötetét mutatta be; míg Bana József arról beszélt, milyen munkát végzett Győr város monográfiái bizottsága a 20. század elején.33 A két műhelynap szakmai tapasztalatait, az ott elhangzott új kutatási eredményeket nehéz lenne röviden összefoglalni; itt és most csupán néhány érdekességet említhetek. Számos „legendát” oszlattak el az előadók: megtudtuk például, hogy 1529-ben a győri külvárost nem az elvonuló Lamberg várparancsnok gyújtotta fel - ahogyan azt több korábban kiadott helytörténeti munkában ol32 A rendezvényről beszámol: Horváth Géza: Városmonográfia műhelynap Győrben. Kemlib, 7. (2017), 3—1. sz. 35-37. p. (http://kemlib.jamk.hu) 33 Részletesebben: Horváth 2017.
