Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Horváth József: A készülő Győr-monográfiáról
Horváth József: A készülő Győr-monográfiáról 251 vashattuk -, hanem a török ágyúk tüze. Láthattuk, hogy a város történetének kutatása a vizsgált időszakok tekintetében „egyenetlen”: amíg például a 16. század második fele és a 17. század első kétharmada viszonylag jól feldolgozottnak mondható, a 18. századról meglehetősen hiányosak ismereteink - miként az abszolutizmuskori Győrről is. Világossá vált az is, hogy a témák egy részére nem találunk helyben kutatót, ezekre más településen élőt kell felkérnünk. De fontosak voltak e műhelynapok a Győr monográfia gondolatának népszerűsítése szempontjából is: a város érdeklődő közönsége - mely mindkét napon szép számmal tisztelte meg jelenlétével rendezvényünket - itt hallhatott először részletesebben a kezdeményezésről. Mivel a helyi sajtó is képviseltette magát, a hír tízezrekhez juthatott el. A tervezés megindulása. Kötethatárok, szerkesztők Az említett műhelynapok szervezésével párhuzamosan megindult a kötetek szerkesztőinek kijelölése, felkérése, valamint az egyes kötetek időhatárainak véglegesítése is. Az eredeti javaslatok pontosítása után az alábbi eredményre jutottunk: • 1. kötet. A kezdetektől 1447-ig; szerkesztő: Horváth Richárd; • 2. kötet. 1447-től 1743-ig; szerkesztő: Horváth József; • 3. kötet. 1743-tól 1849-ig; szerkesztő: Tóth Árpád; • 4. kötet. 1849-től 1945-ig; szerkesztő: Bana József; • 5. kötet. 1945-től 2016-ig; szerkesztők: Horváth Sándor Domonkos, Rechnitzer János. Amint az említett időhatárokból látható, két esetben döntöttünk helyi szempontból fontos dátum mellett: 1447-ben vesztette el utolsó kiváltságait Győr, és lett földesúri fennhatóság alatt lévő mezőváros; míg 1743. március 6-án állította ki Mária Terézia a szabad királyi városi kiváltságokat tartalmazó díszes oklevelét. A kötetszerkesztők megbízására 2017 júniusában került sor; ekkor kaptak felkérést az egyes kötetek koncepciójának kidolgozására, valamint arra: tegyenek javaslatot az egyes témák terjedelmére, illetve az egyes tanulmányok lehetséges szerzőire. A koncepció kidolgozásában a szerkesztők szabad kezet kaptak, csupán néhány szempontot határozott meg a megbízó: így például azt, hogy ne csak önmagában vizsgálják a várost, helyezzék azt el környezetében is. A szerzőkkel való szerződéskötésre 2017 utolsó két hónapjában került sor, a kézirat elkészítésére kb. egy esztendőt kaptak. Közben a szerkesztőbizottság - melyben a fentebb említett hat kötetszerkesztő mellett a megrendelőt dr. Fekete Dávid alpolgármester úr képviseli - munkája is intenzívebbé vált. A Város
