Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér-építészetéből

Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények... 207

esetben javasolt” és meghökkentő módon három „nem javasolt” játszószert is, amelyekről a telepítést követő években bebizonyosodott, hogy előállítási költségük (vagy fenntartásuk) „nem arányos a használati értékükkel.” „Nem javasoltnak” jelölte a klasszikus kettő-, négy-, hat vagy nyolcüléses, egymás mellé szerelt csővázas libikókát, amelyet a túlzott zökkenések miatt balesetveszélyesnek ítéltek41. Érdekes, hogy e játékszer ennek ellenére nagyon elterjedt volt abban az időben, elvétve a mai napig találkozhatunk vele vidéki városok lakótelepein. Hasonló címkét kapott a bölcsődés korúak müanyagbújóka42 nevű mászóalagútja, amely nem bírta az igénybevételt, és ezért került a feketelistára. Szerepel a katalógusban egy műkőből készült, egyedi tervezésű és gyártású csúszó-bújó terepplasztika43, ami a „rendkívül költséges” egyedi gyártása miatt került le a palettáról.

A kiadvány a katalógus műfaján általános játszótértervezési megállapításaival is jóval túlmutat: részben tervezéselméleti elveket, részben szabványosítási alapokat ad.44 Egyértelműen leszögezi, hogy a játszótér nemcsak játszószerekből és az alatta található burkolatokból áll, hanem az egyéb, szabadtéri tartózkodást, pihenést és sportot szolgáló eszközök és építmények, valamint a növényzet is fontos része. Javaslata szerint a játszóteret „60 %-ban fával borított árnyékos helyen célszerű létesíteni”.45 Az árnyékolás mellett a játszószereknek szánt hely és a játszószerek között biztosítandó, megfelelő méretű közlekedő felületre is utal. Bár a játszószerekre és játszóterekre vonatkozó szabványok megjelenésére még húsz évet várni kellett, az egyes játszószerek esésmagasságára és az ütéscsillapító burkolatra adott javaslatok már a katalógusban is megjelennek.46 Egyértelműen javasolja a homokburkolat használatát, amely formázásra és ütéscsillapításra is megfelel. Egyedül az aszfalt- és a betonburkolat használatára tett javaslatait haladta meg az idő.

41 Játszószer katalógus 1970. 23. p.

42 Játszószer katalógus 1970. 91. p.

43 Játszószer katalógus 1970. 93. p.

44 Abban az időben nem létezett hazai szabvány a játszószerek és a játszóterek kialakítására. A hazai termékfejlesztők és tervezők az NSZK irányelveit és szabványát vették alapul, azokat a hazai viszonyokhoz alakítva tervezték a játszószereket, alakították ki a játszótereket. (Komlósné Hlatky Katalin szóbeli adatközlése.)

45 Játszószer katalógus 1970. 195. p.

46 A jelenlegi játszószer katalógusok és szabványok legfontosabb jellemzői. Az esésmagasság az a magasság, ahonnan a játszóeszköz rendeltetésszerű használatakor a gyerek leeshet. Az ütéscsillapító burkolat az a burkolat, ami az esés okozta ütések erejét csillapítani tudja.