Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér-építészetéből

Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények... 195

tikai adatokat is közöltek.7 Bakay Eszter Retroterek, retroparkok című könyve visszatekintő, elemző stílusban foglalkozik a játszóterekkel. A könyv játszóterekre vonatkozó megállapításaiból elsősorban az egyes korszakokra jellemző stílusjegyekről kaptunk visszaigazolást.8

Harmadik forráscsoportként a korszakban aktív, egykor a Fővárosi Kertészeti Vállalat (FŐKERT) kötelékében dolgozó kerttervező és parkfenntartó kollégákat kérdeztük meg a kor játszótereivel kapcsolatos tapasztalataikról. A szóbeli adatközlők közül Hetessyné Géczy Judit és Komlósné Hlatky Katalin kerttervezők elbeszélései voltak a leginkább informatívak a játszóterek alakulását tekintve.

Kutatásunk éppen csak elkezdődött, korántsem tekinthető befejezettnek, ezért eredményeink rögzítése során a tényszerű adatok mellett benyomásokat, további felvetéseket is közlünk.

AII. világháború előtti fővárosi játszóterek

Bár a gyermekek számára biztosítandó játszóhelyek kérdésével már a 19. század végén miniszteri rendeletek foglalkoztak, és az 1890-es években az iskolakertekben kötelezővé vált a játszóhelyek kialakítása,9 valamint egyes fővárosi piactereket ún. gyermekparkokká alakított Budapest vezetése,10 ezek a játszóhelyek - a játszószerek hiánya miatt - még nem tekinthetőek mai értelemben vett játszótereknek. Különlegességnek számított az Állatkertben, 1912-ben megnyitott játszótér, amely már hintával, csúszdával, mászókákkal felszerelt játszóhely volt.11

Felismerve a budapesti gyerekek rossz életkörülményeit - többek közt a friss levegőn való tartózkodás és a megfelelő játszóhely hiányát - a 20. század elején a főváros lakosságában is megfogalmazódott a játszóterek utáni igény. Ennek kielégítésére az 1920-as évek második felében megkezdődött az első mai értelemben vett játszóterek kiépítése. Elsőként, 1926-ban, a Városmajorban

7 Ankét 1977. A kézirat a Szent István Egyetem Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszékének dokumentumtárában lelhető fel.

8 Bakay 2013.

9 Berzeviczy Albert államtitkár és gróf Csáky Albin közoktatási miniszter 1893-ban kelt leirata és az ezt követő miniszteri rendeletek. (Beleznay 2011. 2. p.)

10 A Mátyás tér és az Almássy tér gyermekparkká alakításáról 1892-ben döntött a Középítési Bizottság. (Csepely-Knorr 2016. 77. p.)

11 Beleznay 2011. 3-4. p.