Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér-építészetéből
196 Zöldterület, közterület épült játszótér, külföldi példák alapján. Egy homokkal felszórt teresedésen játszó- és sportszereket helyeztek el.12 A városmajori játszótér sikerén felbuzdulva a következő másfél évtizedben sorra létesültek fővárosi játszóterek, amelyek a gyerekek érdekeit szem előtt tartva, a szórakozás mellett a testedzésre is lehetőséget biztosítottak. Berendezési tárgyaik között megjelentek a tornaszerek, a hinták és a csúszdák. 1934- ben már harminc játszótér13 működött Budapesten, például a Gellérthegy déli lejtőjén, a Lenke téren, a Pozsonyi úti parkban, a Gyöngyösi úti parkban, a Városligetben, az Almássy téren, a Klauzál téren, a Tisza Kálmán téren és a Kálvária téren is.14 Fővárosi játszóterek az 1950-es években A tömeges játszótér-telepítés Magyarországon a II. világháború után, az 1950-es években - a telepszerű lakásépítés megindulásával párhuzamosan - kezdődött meg.15 A nagy alapterületű, egyszerűen felszerelt játszóterek szórt burkolatot kaptak, amelyen elszórtan helyezkedtek el a játszóeszközök. A szabad játékhoz nagy nyitott tér állt a gyerekek rendelkezésére. Megjelentek az egyszerű, csővázas lengőhinták, libikókák, a helyben öntött betonból készült mászó alagutak és homokozók, valamint a „Városliget” típusú padok. A támfalak és a pofafallal készült lépcsők, a kor anyaghasználatának megfelelően, ürömi mészkőből készültek. Az egyszerű játszótereket kedves állatfigurák vagy zsánerszobrok elhelyezésével tették változatosabbá.16 A korszak játszótér-építészetének jellegzetes példája a Feneketlen-tó mellett, 1958-1959-ben épült Iijúsági park játszótere. A játszóteret napjainkra már többször átalakították, de az itt elhelyezett Mackó szobor (Molnár László) máig a gyerekek kedvence.17 12 Az Újság című napilap hasábjain megjelent tudósítások, olvasói levelek alapján. (Lesz játszótere a pesti gyerekeknek. Újság, 1926. augusztus 12. 5. p; Több új játszótér létesítését tervezi a főváros a városmajori telep mintájára. Újság, 1926. augusztus 15. 7. p.) A terv egy rossz idő esetén használható fedett játszóhelyet és egy fürdőmedencét is tartalmazott. 13 Ezeknek a játszótereknek egy része leginkább egy nagy szabad térséghez hasonlított, minimális berendezési tárggyal. Egy 1937-es kimutatás szerint 16 db - mai szempontok szerint is - játszótérnek nevezhető hely volt Budapesten, amelyeken mindössze 42 játszószer (homokozó, lengőhinta és billenőhinta) állt. (Jancsó-Osvát-Sárdy 1974. 49. p.) 14 Liber 1934. 4. p. 15 1948-ban 71, 1958-ban 252 játszótér volt Budapesten. (Jancsó-Osvát-Sárdy 1974. 49. p.) 16 Bakay 2013. 4L p. 17 Bakay 2013. 37. p.
