Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Báthoryné Nagy Ildikó Réka - Gecséné Tar Imola: Kerttörténeti szemelvények Budapest játszótér-építészetéből
194 Zöldterület, közterület segítsük, ami hozzájárulhat a játszóterek örökségvédelmi kérdéseinek tisztázásához. Elemzésünkhöz három különböző forráshalmazból dolgoztunk. Elsősorban a Budapest Főváros Levéltára által kezelt, a Fővárosi Kertészeti Vállalat tervarchívumából származó tervanyagokat vizsgáltunk. Az időrendi sorrendbe állított és összehasonlított tervlapok elemzésével elsősorban a korszakok jellegzetességeinek (térszervezés, kertépítészeti elemek, növényalkalmazás, anyaghasználat stb.) feltárását kíséreltük meg. Az általunk böngészett tervdokumentációk hiányosak, csak szemelvényeknek tekinthetők, hiszen a műszaki leírás nélküli terveknek nem minden tervlapját őrzi a levéltár. De arra mindenképpen alkalmasak ezek az anyagok, hogy a témával kapcsolatos ismereteinket eddig nem publikált részletekkel vagy további felvetésekkel bővítsük. A tervelemzés lehetővé tette számunkra a jellegzetes stílusjegyek megjelenésének pontosabb datálását, illetve az egyes korszakokat jellemző egyfajta leltár elkészítését. Másodsorban a korszak játszótér-építészetéről megjelent szakirodalmat tekintettük át. Kiácz György 1969-ben megjelent Játszókertek című tanulmánya tekinthető az első összefoglaló jellegű munkának, amelyben a szerző részletesen beszámol az 1960-as évek játszótér-fejlesztési törekvéseiről.3 Az 1960- as évek játszótér-fejlesztéseinek legfontosabb eredményeit és az 1970-es évek elején megfogalmazott játszótér-tervezési irányelveket Jancsó Gyula - Osvát Judit - Sárdy Ottó Szabadtéri sportpályák, játszóterek, játszókertek: Tervezés, építés, fenntartás című munkája foglalja össze.4 Pirk Ambrus Játékról komolyan című könyve meghatározó a szemlélet és a tervezésmódszertan tekintetében.5 Fontos források a Fővárosi Kertészeti Vállalat saját kiadásban megjelentetett kiadványai, amelyek közül elsősorban az 1970-ben megjelent Játszószer katalógus emelhető ki.6 A katalógusban szereplő tervlapok és leírások elemzésével közelebb jutottunk a korabeli játszótértervezés városszociológiai, környezetpszichológiai és gyermekélettani alapjainak megismeréséhez. Fontos kordokumentum a Szabadtéri Játék, Szabadidő Központok, játszóterek, játszóhelyek, játszószerek címmel megtartott tudományos ankét előadáskötete. A konferencia hozzászólói a téma meghatározó tervezéselméleti kérdéseit tárgyalták, előrevetítették a hazai szabványosítási feladatokat, és átfogó statisz3 Kiácz 1969. 4 Jancsó-Osvát-Sárdy 1974. 5 Pirk 1979a. 6 Játszószer katalógus 1970.
