Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
76 Királyi, fejedelmi jelenlét megkapott, Albert bajor herceg örökölte, ugyanis Jung Albert nagybányai bíró és felesége, Simor Katalin még 1535-ben eladták Wilhelm és Lajos bajor hercegeknek a város szívében fekvő csinosan kiépített kőházukat, amely a Szatmár utcában feküdt. A házhoz tartozott egy kert, a nagybányai bíró emellett még egy legelőtől és elhagyott szőlőtől vált meg.47 1573-ban ezt a házat szemelte ki a Szepesi Kamara arra a célra, hogy itt működjön az ércbeváltás és az ércfinomítás, ugyanis az épület azáltal, hogy annak idején bíró lakott benne, különleges jogi státussal bírt.48 Bornemisza Ferenc 1564-ben tette meg az első lépéseket az adomány átvételére, ez azonban sok kínkeserves eseményt idézett elő. Ebben az évben ugyanis újra fellángolt az erdélyi-magyar konfliktus, az erdélyi csapatok elfoglalták Szatmári, Hadadot és Nagybányát is. Bornemisza Ferenc Kolozsvárra tartott, hogy a bajor herceg ottani faktorától, Sebastian Pulokharttól átvegye az iratokat, azonban alig lépett be a városba, Csáky Mihály kancellár elfogatta. Nem tudta magát megfelelően tisztázni, így börtönbe került, erdélyi barátai javaslatára „hízelgő levelet” írt János Zsigmondnak, így kiszabadult, ez a levél azonban szolgája révén eljutott Pozsonyba, a magyar kamarai tanács asztalára is. így árulással vádolták, elfogták és Pozsonyban börtönbe vetették. Többek között Bornemisza Tamás kezessége és közbenjárása révén nagy nehezen kiszabadult, de kamarai karrierjét nem folytathatta, így amellett döntött, hogy újra megpróbálkozik a nagybányai tulajdon megszerzésével, ami sikerült is neki, ahogyan a kamarai források is bizonyítják. Igazi túlélő típus lehetett, hiszen a városba érkezése után elég gyorsan komoly befolyásra tett szert, ezért az 1576-ban a Magyar Kamarának küldött kérvényét, melyben mint nyomorgó hivatalnok a fogságba vetéséért járó kártérítésért könyörög, erős kétkedéssel kell fogadnunk.49 Bornemisza Ferenc helyi befolyását bizonyítja egy az 1573. évi kamarai bizottság jelentéséhez csatolt melléklet, a nagybányai polgárok Szepesi Kamarához benyújtott kérelme, amelyet ő tolmácsolt a kamarai tanácsnak, úgy, hogy az adatok alapján nem volt sem tisztviselő, sem bányatulajdonos. Ennek ellenére a termelők megbíztak benne annyira, hogy ő lett a szószólójuk a kamara előtt.50 Ezután, 1575-ben a Szepesi Kamara azzal bízta meg, hogy Nagyváthy Ferenc kamarai tanácsosnak segítsen felmérni a Királytáróhoz tartozó három falu helyzetét (Lacifalva, Surjánfalva és Oroszfalva), a nagybányai pénztámok. 47 RNL NB PRIV I. 37., valamint DRASKÓCZY 2004. 27-45. p. 48 ÖSTA HKA VUG RN 12B föl. 562-567. 49 BESSENYEI 2007. 85-87. p. 50 ÖSTA HKA VUG RN 12B föl. 494-495.
