Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő”városa?
Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő’Városa? 53 említés szintjén merül fel a szász statútumok keletkezését tárgyaló szerzőknél. A törvénykönyv keletkezését illetően a legtöbben a brassói humanista erudícióra teszik a hangsúlyt, és Johannes Honterus római jogi kivonatait (az 1539-ben megjelent Sententiae ex libris Pandectarumot és az 1544-ben írt Compendium iuris civilisi) tartják kiemelt fontosságúnak. Megállapításaik leginkább a jogkönyv szerzőjének, Mathias Froniusnak a szász statútumokhoz írt előszavára támaszkodnak. S bár a szász statútumok előzményei között mindig megemlítik a nagyszebeni városi írnok, Thomas Bomelius 1560-ban irt rövid városi törvénykönyvét is (Statuta iurium municipalium civitatis Cibiniensis) 22 ennek szerepére a később elfogadott szász statútumok, illetve a szász törvényszékek bírósági gyakorlata nem fektet hangsúlyt. Froniustól tudjuk, hogy a Hontems által szerkesztett római jogi kivonatok nem elégítették ki a városok jogigényeit. Ezért, a nagy szász humanista halála után, a városok először Bomeliust bízták meg azzal, hogy egészítse ki azokat a helyi törvényrendeletekkel. Fronius szerint Bomelius latinul és németül is megjelentetett jogkönyvét már a hatvanas években bevezették a bírósági gyakorlatba.32 33 S hogy a nagyszebeni városi statútumokat nemcsak a helyi bíróság ismerte, mi sem bizonyítja jobban, mint Augustin Hedwig nagyszebeni polgármesternek a besztercei bíróhoz és tanácshoz 1563. november 8-án írt levele, amelyben arról tájékoztatja a besztercei városvezetést, hogy elküldi nekik a municipális statútumokat.34 Mivel ekkorra még csak a Bomelius-féle statútumok készültek el (Fronius munkája későbbi, a szász statútumokhoz írt előszava szerint az 1570-es évekre készült el), feltételezhető, hogy a nagyszebeni polgármester levelében Bomelius művére utalt, és abból a célból küldte azt a szász municípiumok hatóságainak - mint ahogy arról Fronius később a szász statútumok előszavában beszámol, főleg az olyan városokba, ahol jogtudó tanácsok voltak -, hogy az artikulusokat megvizsgálják és kiküszöböljék belőlük azokat a tételeket, amelyek nem egyeznek a szász nemzet jogszokásaival, és hogy a gyűjteményt kibővítsék a saját statútumaikkal. Mivel azonban látványos eredményeket ezúttal sem értek el, a szász urak a brassói Mathias Froniust bízták meg, hogy vizsgálja felül a művet, és egészítse ki a szászok statútumaival. Fronius müvét jelentős részben Bomelius statútumára alapozta.35 Mivel a szászok fellebbezési helye Nagyszeben volt, itt kez32 Statuta jurium municipalium civitatis Cibiniensis, reliquarumque Civitatum et universorum Saxonum Transilvanicorum. 1560. Lásd Laufs előszavát a Das Eigen-Landrecht der Siebenbürgen Sachsen 1973-as kiadásához: LAUFS 1973.1X-X. p. 33 Lásd Fronius bevezetőjét az 1583-as szász statútumokhoz: Das Eigen-Landrecht XXVI. 34 BVL, seria I, Documente, nr. 2689. 35 A szász statútumok artikulusainak egyezését a bomelius-i törvénykönyvvel lásd: SCHULER VON LIBLOY 1856.
