Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő”városa?
52 Királyi, fejedelmi jelenlét az országgyűlés üléseivel). Az Univerzitás ülésein részt vettek a szász székek királybírói és a városok főbírói, polgármesterei, tanácsosok és más tisztségviselők, a részvételt is 1549-től kezdve szabályozták.27 A gyűlés jogszolgáltatási tevékenységét Nagyszeben városának kancelláriája bonyolította le, az esetleges meghallgatások, vizsgálatok, a jegyzőkönyv vezetése, s végül a határozat megfogalmazása is itt történt. Amikor az Univerzitás ülése szünetelt, a nagyszebeni tanács volt felhatalmazva a folyó ügyek lebonyolítására.28 A nagyszebeni városi kancellária, a felszaporodott bíráskodási ügyeknek is köszönhetően, bizonyára a fejedelemség kori erdélyi városi kancelláriák legjelentősebbike volt. Az itt keletkezett írásbeli anyag mennyisége nemcsak feltételezte egy képzett hivatalnoki réteg létezését - megjegyezve, hogy mindkét jogtudós, akinek a nevéhez a szász statútumok keletkezése köthető, Bomelius és Fronius is városi jegyzőként kezdte köztisztviselői karrierjét -,29 hanem a többi szász város számára is modellként szolgálhatott. A nagyszebeni városi hivatal több személyt is foglalkoztatott, a városi jegyző mellett több írnok is tevékenykedett. A kancellária szervezetében a 16. század közepén következett be változás, a városi kancelláriának alárendelve létrejött ugyanis egy a bíróság írásbeli tevékenységek ellátására szakosodott tisztség: a törvényszéki jegyző (Gerichtsschreiber, Gerichtsnotar) intézménye, amelynek első említése 1569-ből származik, a későbbiekben hozzá rendelték a vagyoni osztásokról szóló ügyeket is.30 Nagyszeben helye a szász közösség egységes jogrendjének létrehozásában Az egységes jogrend kialakulásában és fejlődésében a Szász Nemzeti Univerzitás megalapítása tekinthető az első jelentős lépésnek. A szászok törvénykönyvének politikai, társadalmi és kulturális előzményeit alaposan feltárta a szakiroda- lom,31 itt csak néhány olyan részletre szeretnék kitérni, amely a legtöbbször csak 27 Lásd a Szász Univerzitás határozatát 1549-ből. HlENTZ-HEIGL—ÇINDILARIU 2007. 203. p. 28 „Hermannstädter Magistrat, demselben müssen, wenn die Universität nicht beisamen ist, alle wichtigen Angelegenheiten von den sächsischen Kreisbehörden angezeigt werden“. HIENTZ-HEIGL-$INDILARIU 2007. 203. p. 29 Bomelius 1547-1554 között Nagyszeben városi jegyzője, Fronius 1545-1571 között Brassó városé. DERZSI 2012. 30 MÜLLER 1941. 57. p. 31 A Szász Nemzeti Univerzitás szerepéről a szász jogrend kialakulásában a teljesség igénye nélkül lásd: ZÁCH 2004. 49-71 p.; illetve a humanista erudíció szerepéről: P. SZABÓ 2001. 28-56. p.
