Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő”városa?
Rüsz-Fogarasi Enikő: Nagyszeben, a szászok „fő”városa? 51 A 16. századi joggyakorlatot érintő reformációs kísérletek a jogügyekben tapasztalható bizonytalanságot voltak hivatottak megoldani azáltal, hogy megpróbálták a különböző bírósági fórumok előtti eljárást szabályozni és egységesíteni. A bírósági eljárás szabályai közül ebben az időben nagy számmal találunk a fellebbezésre vonatkozó rendszabályozást. Ezek közül a legfontosabbak a fellebbezés jogára és a fellebbezés menetére vonatkoznak. A fellebbezés bármelyik félnek jogában állt, mivel a felsőbb fórumokon körültekintőbb, avatottabb tényfeltárásban és vizsgálódásban reménykedhettek.21 A szász jogrend szerint csupán azok a személyek nem fellebbezhettek, akik súlyos vétséget (gyilkosságot, házasságtörést, lopást, erőszakot) követtek el, vagy azok, akik a bűnösségük mellett maguk is beismerő vallomást tettek, vagy akik csupán azért vitték ügyüket tovább, hogy az ellenfelet rosszhiszeműen fárasszák.22 1546-ban a szászok Univerzitása arról döntött, hogy azoknak, akik erről a fórumról a Fejedelmi Táblára óhajtják vinni ügyüket, 12 forintot kell fizetniük, ugyanakkor az ügy felterjesztésére hatvan napot határoztak meg.23 A szászok közössége 1560-ban a fellebbezett ügyek sorrendjéről is rendelkezett, meghagyván, hogy előbb olyan eseteket tűzzenek napirendre, ahol a felek távolabbi helyekről jöttek, és azokét, akik hamarabb mutatták be az ügyük iratcsomóját vagy az ügy felvételét.24 A szászok 1583-ban elfogadott törvénykönyve (Das Eigen-Landrecht der siebenbürger Sachsen) sok tekintetben átláthatóbbá és egyértelművé tette a szászok közötti ügyek rendezését. A bírósági eljárásra és az eljárás menetére (a bíróságok hierarchikus szerkezetére) vonatkozóan a törvénykönyv fontos pontosításokat vezetett be. Megnevezte továbbá a jogorvoslat legfontosabb követelményeit is, azt, hogy az eljárás menetében egyetlen fokot sem lehet megkerülni.25 A szászok kiváltságainak értelmében, a szász örökséget (a föld tulajdonlását) illető perekben csak a szászok közössége dönthetett, vagyis ilyen esetben nem lehetett az ügyben a Fejedelmi Táblára fellebbezni.26 Ebben a rendszerben jól meghatározott helye volt a Nagyszebenbe összehívott szász közösség kongregációjának, ahol az esetek többsége megoldásra lelt. Az Univerzitás gyűléseinek helyszíne rendszerint Nagyszeben városa volt (a kongregáció csupán járvány idején gyűlt össze más helységben, vagy olyankor, amikor az évi gyűlések, Szent György- és Katalin-nap idején, éppen egybeestek 21 SUTSCHEK 1997. 178. p. 22 Laufs 1973.1.11. 5. p. 23 HiENTZ-HElGL-íjINDILARlU 2007. 30. p. 24 SCHULER VON LlBLOY 1868. 207. p. 25 DERZSI 2010. 13-19. p. 26 SUTSCHEK 181. p.
