Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában
Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780-1918 257 letlenszerű nagysága. Véleményem szerint itt tapintható ki az a bizonyos pont, amire aztán - összehasonlító módon - alapozni lehet valamennyi, a vizsgálódás szempontjából mérvadó tényezőt. Egyelőre tehát a települések és a lakosság számának összevetéséből számíthatók ki az átlagos mutatók. A feltételezett magasabb fejlettségű - azaz átlagon felüli értékeket felmutató - települések rangsorolása a középértékek egybevetésével megyénkénti/tájegységenkénti összeállításban, illetve az országos mutatók szerint végezhető el. Ennek bizonyítására induljunk ki ismét az országos mutatókból. Az 1910. évi népszámlálás alapján az idevágó adatok: Terület (km2) Lakosságszám Települések száma Magyarország 282 849 18 214 727 12 541 Horvátország-Szlavónia 42 562 2 671 760 2 334 Összesen 325 411 20 886 487 14 875 Az ezekből az adatokból kiszámított viszonylagos értékek: Magyarország településsürűsége 22,55 település/km2, népsűrűsége 64,40 lakos/km2, a települések lélekszáma pedig átlagosan 1452,41 fő. Ezek az alapadatok kiegészíthetek a házak számával, illetve a laksürűség mutatóival. Mint már utaltam rá, az országos átlagértékeket nagyon óvatosan kell kezelni, hiszen egy-egy település viszonylagos nagyságát, illetve ebből kiindulva az illető tájegység településrendszerén belüli jelentőségét reálisan kell megítélni. Az országos átlagok csupán az egyes tájegységek összevetésének viszonylatában mérvadóak. Ugyanakkor strukturális különbözőségek is kiolvashatók az idevágó adatokból a kis-, illetve nagytelepülések rangsorolásával. Vagyis a kiszámított középértékek kellőképpen bizonyítják valamely, a környezeti átlagot messze meghaladó nagyobb település kiemelkedő jellegét. Egyelőre azonban szemlélődjünk tovább pl. a dunántúli Baranya megyében: 1910-ben 359 községet soroltak a megyéhez. Az I. átlagérték 1065,40 lélek volt, amelyet 74 község, a teljes létszám 20,16%-a ért el. Utóbbiak kiemelt átlaga, tehát a II. átlagérték lakosságszáma viszont közel háromszoros nagyságrendet mutat. Ezt az átlagon felüli II. értéket összesen 8 település, mindenekelőtt a közel 50 000 lelket számláló Pécs érte el. Ez a kiválasztási módszer talán önkényesnek tűnik, mégis mindenféleképpen reprezentatív, különösen ha nem statikusan, hanem dinamikusan, azaz a fejlődés menetét követve a kettős átlagon felüli nagyságrendbe sorolható települések korábbi adatait is szemügyre vesszük. Mindamel
