Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában
Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780-1918 253- városi, városias funkciók figyelembe vétele. Ugyanakkor az egyéni/egyedi elbírálás helyett a településhálózatban megfigyelhető vektorok összehasonlításából vezetem le az elbírálás ismérveit. Az egyes településeket a már említett besorolási lehetőségek mellett városi funkciójuk, vagy központi szerepük alapján vizsgálom, természetesen a rendelkezésre álló, összehasonlításra alkalmas nyomtatott források, illetve forrásértékű kiadványok felhasználásával. Az így kiértékelt adatokból állítottam össze azokat a tényezőket, amelyek összevetéséből megállapíthatók a szignifikáns városi vagy városias értékek. Eljárásomban alapvető fontosságúnak tűnt az ún. városi küszöb megállapítása, az, hogy milyen városnagyságtól kezdve fedezhetőek fel a városiasodás jelei. Mint utaltam rá, természetesen ügyeltem a különböző mutatók egyidejű felhasználására, az egyszerűség kedvéért mégis az általánosan elfogadott kétezres lélekszámból indultam ki, nem tévesztve szem elől az egyes tájegységek településbeli különbözőségeit, azaz a települések eltérő nagyságát. Vagyis viszonylagosnak tekintettem a bűvös számot: ami dombvidéken, illetve hegyvidéken esetleg mérvadónak tűnhet, síkvidéken lehet, hogy egyáltalán nincs jelentősége, vagyis tájegységenként változó városi küszöbbel kell számolnunk. Mielőtt ezek felsorolásába kezdenék, röviden utalok azokra a kísérletező vizsgálódásokra, amelyek a legkülönbözőbb megközelítésből egy-egy település városi jellegére engednek következtetni. Gondolok itt Gyáni Gáborra, aki a könyvtári ellátottság kapcsán mutatta ki a városi jegyeket (Gyáni Gábor: Közkönyvtárak mint a polgárosodás emeltyűi. In: Hagyomány, közösség művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kosa László születésnapjára. Szerk.: Ablonczy Balázs, Itj. Berényi Iván, Hatos Pál, Kiss Réka. Budapest, 2002. 358-366. p.). Gál Zoltán a pénzintézetek összefüggésében vizsgálta a városhálózatot (Gál Zoltán: A magyarországi városhálózat összehasonlító vizsgálata a banki betétforgalom alapján 1910-ben. In: Kőfallal, sárpalotákkal - Várostörténeti tanulmányok. Debrecen, 1997. 50-68. p. Rendi Társadalom - polgári társadalom 7.- Gál Zoltán: A magyarországi városhálózat pénzterületi funkciói a századfordulón. In: Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben I. Debrecen, 1999. 227-249. p.). Korszakunk utolsó periódusában döntő szerephez jut az iparosítás, illetve ezzel párhuzamosan a vasúthálózat kiépítése. Viszont amennyire sematikusnak mondható a jogi ismérvek túlhangsúlyozása, ugyanúgy az egyoldalúság jegyeit hordja magán az ipari-közlekedési központ városi minősítése. Nyilvánvalóan valamennyi városinak tekinthető tényező összességének együtteséből, kölcsönhatásából állapítható meg a teljes fejlettségű város (Vollstadt), míg egyik vagy másik tényező hiánya vagy hiányossága csökkenti a városiasság szintjét, értékét. (L. Hans Böbék - Maia Fesl Bohlau:
