Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Lupescu Radu: A politikai állásfoglalás művészi megnyilvánulása Kolozsváron a 15. század közepén
20 Királyi, fejedelmi jelenlét A fenti példákból egyértelműen körvonalazódik, hogy a politikai célzatú művészi kifejezésmódnak igen érdekes és szemléletes emlékei maradtak fenn V. László korából. Hogy ezeket megfelelőképpen kontextualizálni tudjuk, az ifjú király pályafutását négy szakaszra kell bontanunk. Az első az 1440 és 1442 közötti periódust foglalja magába, azaz születésétől anyjának, Erzsébet királynénak a haláláig. Akkoriban polgárháborús körülmények uralkodtak az országban, és abban a feszült politikai légkörben fogalmazódott meg a kassai oratórium monumentális felirata, amely egyértelmű kiállásról tanúskodott a Habs- burg-párt oldalán. A városnak később sem kellett szégyenkeznie a felirat miatt, hiszen a Felvidéket uraló Giskra János még hosszú évtizedekre biztosította e vidék lojalitását V. Lászlóval szemben. 1452-ben Kassa ugyan Giskra ellenében Ciliéi Ulrik védnöksége alá helyezte magát, ez azonban nem változtatott a lényegen. A király karrierjének második periódusa az 1442-től 1445 márciusáig tartó időszakra terjedt ki, amikor I. Ulászló személye került előtérbe, a Habsburg-tábor szimpatizánsai pedig átmenetileg visszafogták magukat. A harmadik szakasz 1445. március végével kezdődött, amikor lejárt az I. Ulászló hazatérésére kitűzött határidő. Ismét V. Lászlóra tekintett az ország, akit bizonyos feltételek mellett a rendek hajlandók lettek volna királynak elfogadni. 1452 őszén bekövetkezett szabadon bocsátásáig a források többnyire királynak, A lőcsei plébániatemplom déli előcsarnokában található fali krónika
