Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - Szende Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz: Feladatok, eredmények, perspektívák
Szende Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz 191 szetek. Sopron és Sátoraljaújhely atlasza 2010-ben, illetve 2011-ben napvilágot látott," Buda és Kecskemét atlaszának megjelentetése folyamatban van. A projekt második szakasza 2010 és 2014 között a Közép-európai Egyetem koordinálásával további hat város feldolgozását tűzte ki céljául. A városok kiválasztásakor szándékaink szerint a földrajzi megoszlást és a tipológiai sokszínűséget is tovább bővítettük. A listára felvettünk két püspökvárost, Pécset (Fedeles Tamás és munkatársai feldolgozásában)11 12 és Vácot (Mészáros Orsolya, majd Velladics Márta és munkatársai feldolgozásában), amelyek közül az első erősen kötődik a római előzményekhez, míg a második egyházi szempontból „zöldmezős beruházásnak” tekinthető. Flarmadikként Kőszeg került be a sorba (Bariska István és munkatársai feldolgozásában), amely a nyugat-dunántúli, várral egybeépült középkori eredetű kisváros olyan típusát képviseli, amely szinte érintetlenül megtartotta kora újkori kiterjedését és léptékét; a negyedik kiválasztott város, Miskolc (Gyulai Éva feldolgozásában) ezzel szemben középkori földesúri mezővárosból a 19. század végén komoly iparvárossá alakult át. Szeged, a Dél-Alföld „fővárosa” (Blazovich László és munkatársai feldolgozásában), amelyet a Tisza és a Maros torkolata, és ezáltal az erdélyi só, valamint később a szerémségi bor és az alföldi marha kereskedelme tett fontos központtá, a teljes topográfiai átrendeződés ritka példája, hiszen a Tisza 1879. évi pusztító áradása után a korábbiaktól gyökeresen eltérő tervek alapján épült újjá. A második ciklusban folytatjuk Buda feldolgozását is, ezúttal az 1848-as forradalom kitöréséig (Simon Katalin munkája). A városok kiválasztásánál fontos szempont volt az is, hogy lehetőleg rendelkezésre álljon az adott város történetének viszonylag friss, az elmúlt évtizedekben összeállított monográfiája. Az előző körben ugyanis, például Sátoraljaújhely esetében, komoly többletmunkát jelentett, hogy az atlasz elkészítéséhez a történeti fejlődés alapjait is tisztázni kellett. Komoly csalódást okozott azonban, hogy a meglévő városmonográfiák - Miskolc kivételével - kevés figyelmet fordítottak a városi helyrajz alakulásának bemutatására.13 Ezek az adottságok továbbra is szükségessé tették, hogy az atlaszok elkészítéséhez jelentős 11 Magyar Várostörténeti Atlasz - Sopron; Magyar Várostörténeti Atlasz - Sátoraljaújhely. Ld. a két kötetről H. Németh István és Czoch Gábor recenzióját az Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv jelen kötetében. 12 Az atlasz kutatómunkájának eredményeként készült tanulmányok megjelentek: Pécs topográfiája 2013. 13 Szeged története 1983-2010.; Budapest története 1973-1980.; Vác története 1983. Topográfiai szempontból igen hasznos adatokat tartalmaz: Miskolc története 1996-2007.; DINNYÉS et al. 1993. A Pécs története sorozat 2013-ban megjelent első és kiadás alatt álló további kötetei szintén kellő hangsúlyt helyeznek a topográfiára.
