Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - Szende Katalin: Magyar Várostörténeti Atlasz: Feladatok, eredmények, perspektívák
192 Magyar várostörténeti atlasz mennyiségű kiadatlan levéltári forrást használjunk fel, és a régészeti kutatások eredményeit is a maguk teljességében figyelembe vegyük. A magyar várostörténeti atlaszok összeállításánál a Nemzetközi Várostörténeti Bizottság ajánlásait teljes mértékben figyelembe vettük, és hasznosítottuk az egyes nemzeti vagy regionális sorozatok pozitív példáját is. A forrásadottságokat tekintve a magyar sorozat az osztrák, cseh, román, és részben a hor- vát, illetve (Kis-Lengyelországot tekintve) a lengyel sorozatokhoz áll a legközelebb, mivel mindezek ugyanazt a fő forrást, az osztrák szakirodalomban „Franziszeischer Kataster” néven ismert kataszteri felméréssorozatot veszik alapul. Magyarországon és az egykori Flabsburg Monarchia Lajtától keletre eső területein a térképezési munkálatok nem I. Ferenc (1792-1835), hanem csak Ferenc József (1849-1916) uralkodása alatt zajlottak le. Az állam központosító törekvéseinek ez esetben is döntő szerepe volt a felmérés beindításában és lefolytatásában. Érdekes módon például Lviv/Lemberg kataszteri térképe ugyanúgy 1849-ből származik, mint az a királyi parancs, amely az év októberében - röviddel a szabadságharc leverése után - a magyarországi felmérés beindítását elrendelte.14 A munkálatok az ország nyugati határától kezdődtek, és az első várostérképek, pl. Sopron, Győr vagy Kőszeg felmérései 1856-ra készültek el. Az ország középső és keleti része ennél is később került sorra, Buda például csak 1872-ben, egy évvel Pesttel és Óbudával történt egyesítése előtt. Mivel azonban az iparosítás a monarchia keleti részén később és lassabban ment végbe, mint Csehországban vagy az osztrák örökös tartományokban, a 19. század második felében készült kataszteri felmérések is általában az iparosodás előtti városképet örökítették meg. A kataszteri felmérés szelvényeit a kartográfiai munka keretében összeillesztjük és a nemzetközileg megkívánt 1:2500 méretarányra rajzoljuk át.15 (Az eredeti lépték a külterületek esetében 1:2880, azaz egy négyzetöl a térképen egy négyzethüvelynek felel meg, a közepes méretű városok belterületei esetében 1:1440, Buda esetében 1:720 volt.) A kataszteri felmérés utáni időszak fejlődését Sopron esetében egy 20. század eleji térkép 1:5000 léptékű reprodukciója képviseli, és a légi fotókat is ebben a méretarányban közöljük. 2013- tól a 20. századi városterület bemutatása is az atlaszok kötelező elemévé vált,16 így az újonnan kiadandó városok esetében több modem térkép reprodukciója 14 KAIN-Baigent 1992. 196-202. p.; SÁNDOR 1973.; PAPP-VÁRY 2002. 222-223. p. 15 A kartográfiai munkákat az első pályázati ciklusban Banyó Péter (Sopron), illetve a Firbás Térkép Stúdió (Buda, Kecskemét, Sátoraljaújhely) végezte. Nagy Béla (MTA BTK TTI) kiegészítéseivel. A második ciklus második felétől az OTKA támogatása lehetővé tette saját kartográfus alkalmazását is, Szemerey Anna személyében. 16 OPLL 2012.
