Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Cziráki Zsuzsanna: „Felette kérem kegyelmedet, az szállásom felől provideáljon…” Fejedelmi reprezentáció Brassóban Bethlen Gábor látogatásai során
Cziráki Zsuzsanna: „Felette kérem kegyelmedet, az szállásom... 123 a vendégek ez alkalommal is tisztes ellátásban részesültek, s a törökökkel útjára bocsátott Erdélyi István-féle követségnek sem lehetett oka panaszra.19 1614-ben egy másik reprezentatív vendégfogadás is történt Brassóban. Páratlan módon egy rendkívül magas rangú török méltóság, Iszkender pasa20 vendégeskedett a városban, aki a medgyesi országgyűlésre tartott népes kíséretével. Balling János fogarasi kapitány és Hans Benkner brassói városgazda száz lovassal vonult elé Rozsnyóig, majd a városfalakon kívül és belül elhelyezett éljenző tömeg és nagy „lövetés”, trombitaszó közepette bekísérték a vendéget a városba.21 Iszkendert a fél évvel azelőtti fejedelmi vendégfogadáshoz hasonlóan, sőt, talán kissé jobban is körüludvarolták a városban, ahol többek között kiváló orgonakoncerten vett részt. Minderre az ország és a város kiszolgáltatott helyzete kényszerítette a tanácsot, de kétség sem volt afelől, hogy Brassó történetének egyik legnagyobb skandallumát élte meg, hiszen soha azelőtt török követséget nem engedtek a városfalon belülre.22 Ugyancsak elgondolkodtató az 1616. tavaszi fejedelemi látogatás.23 Közvetlen előzményének az a Szász Univerzitásnak címzett és Brassóba is eljuttatott fejedelmi parancs tekinthető, amelyben Bethlen felszólította a szászokat, tisztázzák magukat az összeesküvés vádja alól, és határolódjanak el a Homonnai Drugeth Györgyhöz és a Habsburg udvarhoz köthető megmozdulásoktól.24 Az eseményről ismét Hegyes András brassói szenátor hagyott hátra részletes leírást, amelyből kiderül, hogyan próbáltak a brassóiak egyensúlyozni saját érdekük és a fejedelem iránti kötelező engedelmesség határmezsgyéjén. A városban február 12-én vették a hírt, mely szerint a fejedelem Prázsmár felé igyekszik, hogy megmustrálja az odarendelt székely fegyvereseket. A városiak nem késlekedtek, a városbíró már másnap megjelent Fogarasban, hogy személyesen 19 ANR FB Stadthannenrechnungen V/20. föl. 357-365. 20 Iszkender (szász forrásokban Szkender) pasa és Bethlen Gábor kapcsolatáról lásd Sudár Balázs utóbb megjelent tanulmányát: SUDÁR 2011. 975-997. p. 21 „3. Dito [August] Kompi de Zkender Passa undt Mehemet Aga, sampt dem Erdély Istuan, Bethlen Istuan, Kémény Boldisar mit Villem Volk von der Portt, ist auff diß gest ihn 3 tag aufgangen wie folgt [■■■]’’ - kezdi a városgazda számadásaiban a különleges vendégségre fordított kiadások sorát. A végösszeg bőven meghaladta az 1000 forintot. Összehasonlításként vegyük figyelembe, hogy akkoriban a legjobban fizetett brassói városi tisztviselő sem keresett többet évi 100 forintnál. Kenyeret 6 dénárért, bort ejtelenként 18 dénárért lehetett kapni. A szászok adója abban az évben 16 000 forint volt, ebből Brassóra 2320,39 forint esett. ANR FB Stadthannenrechnungen V/20. föl. 402., 413., 417. Hegyes András epésen megjegyzi azt is, hogy a gazdag városi ajándékok mellett egyes befolyásos brassói személyek „privát figyelmességekkel” sem átallották hízelegni a pasának. HEGYES 1909. 500. p. 22 Uo.;BANFI 1909.430. p. 23 BANF1 1909. 431. p.; HEGYES 1909. 541-546. p. 24 HEGYES 1909. 541. p.
