Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében
110 Királyi, fejedelmi jelenlét árulkodik az is, hogy a számvevők rendre megkérdőjelezik a kiadás elszámolhatóságát. A sáfároknak külön figyelniük kellett betegség esetén arra, hogy a megfelelő alapanyagok az udvar rendelkezésére álljanak. 1623-ban Bethlen István fiai számára adta ki a sáfár: „Az úrfiak számára attam eczetet, olajat orvosságnak”.88 1629-ben a fejedelem konyhájára szükséges volt pl. „reggel elsőbben aszszú szilvát attam az purgatiónak f — d 3.”89 Rákóczi Ferkónak pedig az 1640-es évek végén a nagymamája, Báthory Andrásné készített forralt borból és fűszerszámokból meghűlés elleni gyógyszert. Az étkezés alapjául szolgáló kenyéren és húson kívül feljegyezték azt is, hogy kinek és hány mérő ill. véka zabot adtak ki, és gyakran külön feljegyezték a kiadott gyertyák számát is. Ebből csak igen kevés szállásra adtak a sáfárok, a fejedelmi szálláshely mellett a konyha és az istálló képezett még fontos kiadási tételt. Ráadásul a fejedelmi konyha személyzetének valószínűleg csak egy része kelt útra, vagyis a szakácsoknak, inasoknak csak egy része tartózkodhatott Kolozsvárott, a kisegítő munkákra városiakat alkalmaztak, akár mészárosokat, vízhordó embereket, fűtőket, az itt folyó munkára általában a városi százférfiak közül felügyeltek legalább ketten. A katonákat vagy a falakon túli majorságokban látták el, vagy - nem szívesen és kis számban — beengedték őket a városba. Az udvartartás bejövetelét mindenképpen bizonyos biztonsági előkészületek kellett, hogy megelőzzék. A város költségei Jakab Elek Kolozsvár monográfiájában azzal magyarázza a számadások nagyon alapos vezetését, hogy ezeket a kiadásokat a város levonhatta az évi adójából. Ennek azonban az elszámolásokban nincs nyoma. A város éves bevétele például 1612-ben 7162 magyar forint volt, ebből fizették a püspök salláriumát, a város tisztségviselőnek illetményét, az adószedők és sáfárpolgárok által kiadott cédulák ellenértékét. Az egyik sáfárpolgámak, Steffen Mintlernek 2073 forintot adtak át a város jövedelméből, ő pedig ebből fizette ki a város különböző költségeit, az építési költségeket, a postaság és szekerezés költségeit, valamint a fejedelem diversáit (benne a látogatás 292,36 forintos költségével), a fejedelmi szekerezés és postaság 585,57 forintra rúgó összegét. A másik sáfárpolgár bevétele 1434,115 Ft volt, melyből 506 forintot tettek ki „Urunk különböző költ88 KvSzám 16/III. 84. - 1623. november 1. 89 KvSzám 18a/IV. 127.
