Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében
Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott... 111 ségei” - ahogyan írták. A fejedelem szekerezésének, postaságának, valamint benntartózkodásának évi költsége 1612-ben meghaladta az 1091 forintot. A két sáfár bevételeinek (3507 forintnak) mintegy 31%-ot meghaladó részét tették ki a fejedelem diversái, postasága és szekerezése költségei; a fejedelmi benntar- tózkodás költségei pedig meghaladták a sáfárok bevételeinek 8%-át. Az alább következő táblázat összehasonlító adatokat tartalmaz a 17. század első felének országgyűlései által megszavazott adói és a fejedelmi benntartózkodások készpénzzel kiegyenlített tételeinek köréből. Fontos megjegyezni, hogy a bor és a kenyér (cipó) költségét sokszor nem tüntették fel készpénzben, mert azt a város maga fedezte, vagyis Kolozsvár városának majorjaiból, gazdaságaiból, vagy a borok esetében a quarta borból származott, ilyen esetben tehát nem ismerjük a benntartózkodás teljes összegét. 2. táblázat. Az országgyűlés által megszavazott adó (taxa) összege, valamint a fejedelemnek való gazdálkodások „pénzbeli költsége” (1608-1649)90 Év Kolozsvár adója Ft- ban (taxa) A benntartózkodás költsége (Ft) Öszesen (Ft) 1. 2. 3. 4. 1608 500 106 1609 281 250 397 928 1610 500 385,12 271,115 133,26 789,495 1611 9 1612 292,36 292,36 1613 1614 350 1615 1000 290,37 (zab, hús, cipó) 290,37 1616 1200 1617 500 90 EOE V-XI. kötet taxa költségeinek összegei valamint Kolozsvár város számadáskönyveinek (KvSzám 12a/XVlII. 61.- KvSzám 26/VI. 180. közötti) adatai.
