Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében
Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott... 109 hassa.79 Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy I. Rákóczi György esetében több alkalommal is feljegyezték a megtartott keddi böjtöt, azaz a tulajdonképpeni második étkezés elmaradását. A fejedelem így emlékezett Ferkó fia halálára.80 Kísérete, udvartartása azonban megkapta szokásos ellátmányát és nekik nem kellett urukkal böjtölniük.81 Végezetül meg kell jegyeznem, hogy a városnak igen kellett ügyelnie a sok apró kérésre, hogy megfelelő hús, zöldség-gyümölcs álljon rendelkezésre. Volt, hogy a fejedelem rák vásárlását igényelte, máskor a „vaddisznó fő” főzéséhez kellett ecetet adni, ez utóbbit valószínűleg vadászata alkalmával ejthette el maga a fejedelem 1635 decemberében.82 Különösen a tésztamíves mester igényeire figyeltek igazán, számára időnként adtak papírost, máskor lisztet, vagy nagy számú tojást és különféle húsokat a pástétomok és egyebeket „mívei” elkészítéséhez.83 A lictáriumok sokfélesége is feltűnik már nagyon korán Kolozsvárott, így a fejedelmek asztalára 1634 novemberében beszereztek birsalmából, köményből és tökből állót,84 1640-ben „négy lictáriumot: birsalma, kömény, körtvély, tök lictárium”,85 majd „rózsa és borza virág lictáriumot”.86 De nemcsak az ételek beszerzése, hanem az illatszereké is a sáfár feladata volt. 1626. augusztusában rózsavizet,87 majd 1629. augusztus 4-én, amikor már a nagybeteg Bethlen Gábort kísérte el udvartartása a váradi fürdőkre „pézsma pogácsát, fruciskust és fenyő magot attam az palota füstölni” írta a sáfárpolgár. Ezek szokatlanságáról 79 „Az sidó doctor Dániel számára hatod magával bíró uram hagyásából gazdálkottam mind ebédre és vacsorára. Annak felette szombatra valót is ki kellett adnom, mivelhogy pénteken akarta azt is elkészíteni szombatra.” KvSzám 18a/IV. 111. 80 „Melly három fejedelmi fiák közül a kisebb Rákóczi Ferenc csakhamar attyának fejedelemsége elődedin Fejérváratt megbetegedvén, megholt vala, kinek emlékezetire, kedden lévén halála, atyja és anyja azon a napon vacsorát egész életekig nem szóltak vala enni.” SZALÁRDI 1980. 145. p. 81 „Urunk őnagysága vacsorát ekkor nem öt, mivel kedd nap volt, de afelől őnagysága udvara népének gazdálkodnom kellett.” KvSzám 25a/l. 398. - 1647. február 13. 82 KvSzám 12b/IV. 328. - 1609. április 27.; „Az vaddisznófőhöz tiszta ecetben főve attunk hozzá just. 5 fr 1 d —.” KvSzám 20/111. 391. - 1635. december 2. 83 „A szakácsoknak 4 árkos papírossat tésztamíhez f - d 4.” KvSzám 12b/IV. 330.; 1610. július 2. - „Papírossat a tésztamü alá árkost” KvSzám 12b/VIl. 218.; 1626. augusztus 31. - „tésztamíhez 2 tyúkfiat és tyúkmonyat 12” KvSzám 17b/VIIl. 154.; 1629 augusztusa - „Urunk tésztamívesének lisztet egy medencével”. KvSzám 18a/IV. 121. 84 KvSzám 19/XI1I. 635. 85 KvSzám 23/VII. 163. - 1640 júniusa. 86 KvSzám 26a/l. 440. 87 „Urunk palotáiban vittek Borbély Jánostól egy ejtel rósa vizet, attam értté f- d 75. Ki parancsolta, hogy megfizesd?” - tette fel a számvevő év végén, a számadás idején a kérdését. KvSzám 17b/VIlI. 154. 1626. augusztus 31.
