Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... 111 Györffy György az oklevelet a benne szereplő tisztségviselők archontológiai adatai alapján 1210-re, Kumorovitz Lajos Bemát 1213-ra, tehát (O)Buda el- adományozása utánra keltezte.46 Az utóbbi feltevést erősítik Zsoldos Attila közelmúltban megjelent Árpád-kori archontológiájának adatai is.47 Doma perével egy időben, 1213-ban a királyi kúriában egy másik per is zajlott, amit II. András király távollétében a királynéra, Gertrúdra és a környezetében tartózkodó főemberekre, köztük Bertold kalocsai érsekre bízott. A pannonhalmi apát, Uros javára záruló perben C. budai prépost B. káplánját küldték ki Pozsony és Nyitra megyébe az ügy kivizsgálására. A Doma ügy és a budai káptalannak a peres eljárásba történő bekapcsolása alapján az ítélkezés helyszíne úgyszintén (Ó)Bu- dára helyezhető.48 Mellékesen megjegyezve az ügy egyúttal rávilágít a káptalan országos hiteleshelyi tevékenységének kezdetére is. Az pedig kétségen felül áll, hogy e szerepe szorosan összefüggött az udvar itteni jelenlétével. Mielőtt azonban ujjongásba kezdenénk, hogy íme, megvan az új királyi vár építésének ideje, ahogy azt ezen adatokból kiindulva Kumorovitz a 13. század első évtizedének a kezdetére vélelmezte, gondoljunk bele abba, hogy a vár létesítésének ideje hogyan illeszthető össze (Ó)Buda eladományozásával. Azt tudjuk, hogy a vár építése logikusan az adományozás után történhetett, de minden jel arra vall, s e jelek közé sorolom Havasi Krisztina idézett művészettörténeti elemzését is a vár köveiről, hogy még II. András uralkodása alatt lezajlott. Akkor pedig egy uralkodói koncepcióváltásnak kellett történnie, s az nem történhetett egyik évről a másikra. Ezért jelenleg úgy gondolom, hogy e váltást vagy András második, Jolántával, Peter de Courtenay auxerrei és namuri gróf, későbbi latin császár leányával, II. Fülöp Ágost francia király és Henrik konstantinápolyi latin császár rokonával kötött, a reprezentáció iránti elvárást felkeltő 1215. évi házassága, vagy az uralkodónak a szentföldi hadjárata során szerzett tapasztalatai érlelték meg, s az 1218 utánra tehető. Nem tudjuk biztosan, hogy a vár építésében milyen szerepet játszhatott az egyházi és a világi igazgatás szétválasztásának igénye, a közel ehhez az időponthoz köthető területi igazgatási változás. Az átrendeződést jelző pilisi ispánról 46 KUMOROVITZ 1971. 23. p. 126. j.; ÁMTFIV. 679. p.; GYÖRFFY 1997. 109-110. p. 47 Smaragd 1205-1206-ban udvarispán és szolnoki ispán, 1206-ban vajda, 1208 1209- ben bihari ispán, 1213-ban ismét szolnoki ispán, majd 1214-1222 között pozsonyi ispán. [Hontpázmány nb. Tamás fia] Sándor 1209-1213. szept. 28. között, Bánk nádor bukásáig somogyi ispán, 1214—1215-ben újvári ispán. Szák nb. Bare fia, Miklós viszont nem azonosítható sem az 1213-1214 közötti Miklós nádorral, sem az 1208-1210 közötti Miklós udvarispánnal, ahogy azt Györffy gondolta. Szák nb. Bare fia Miklós 1213-ban királynéi udvarispán és győri ispán, 1219-1222 között, s 1226-ban nádor és 1219-1224 között, illetve 1226-ban soproni ispán. ZSOLDOS 2011a. 17-18., 28., 65., 138., 183., 192., 209., 217. p. 48 KUMOROVITZ 1971. 26-28. p.
