Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Recenziók
564 Recenziók A szerző ugyanakkor rámutat arra is, hogy az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatok gyakran csak egy átmeneti állapotot, és nem feltétlenül állandó szexuális identitást jelentettek, hiszen - főleg a fiatal munkások körében - a nőkkel létesített kapcsolatok mellett elfogadottnak számítottak az időnkénti homoszexuális kalandok is (akár megélhetési célból), amelyek aztán a családalapítással és a „normális” egzisztencia megteremtésével véget is értek. Egy rövidebb bekezdés erejéig foglalkozik a szerző a queer kultúra etnikai sajátosságaival is, miszerint a queersk között kevés zsidót találni, miközben a feketék és az írek felülreprezentáltak e szubkultúrán belül. A könyv negyedik és egyben utolsó fejezetében a szerző ismét visszatér a queerskks\ kapcsolatos rendőri, politikai és sajtódiskurzushoz, ezen belül is részletesen elemezve azt a morális pánikot, amely a második világháború után gyarmatbirodalmát és ezzel együtt a brit identitás egy fontos darabkáját elveszítő ország közvéleményét jellemezte. A nyilvánosság e morális pánik hatására a queerbsn olyan minden brit értéknek ellentmondó, aberrált személyt látott, aki ellen minden hatósági eszközt be kell vetni. A kérdés kapcsán folytatott nyilvános diskurzus ugyanakkor - jórészt az 1960-as évek társadalmi változásainak köszönhetően — a férfiak közötti szexuális aktus már említett 1967-os dekriminalizáláshoz vezetett. Míg azonban a progresszív-liberális értelmezés szerint ezzel a melegek egyenjogúságáért folytatott küzdelemnek az Oscar Wilde bebörtönzésével kezdődő első szakasza zárult le, addig Houlbrook egy egészen másfajta interpretációját adja e folyamatnak. Szerinte ugyanis a hatalom éppen azzal teremtette meg és különítette el élesen a „tisztességes” társadalomtól a homoszexuális fogalmát, hogy meghatározta azt, mi számít elfogadható szexuális viselkedési mintának. Houlbrook szerint ezzel az addig virágzó, színes nagyvárosi queer kultúra többet veszített, mint nyert, hiszen minden olyan cselekvési minta, ami nem fért bele az 1967- es legalizálás definíciójába, háttérbe szorult és jóval zártabb közösséggé tette a queersk szubkultúráját. Matt Houlbrook munkájának komoly erénye, hogy a londoni queer kultúrát még e viszonylag rövidnek tekinthető időszakon belül is dinamikusan ábrázolja, nagy hangsúlyt fektetve a város különböző térformációinak használatában bekövetkező változásokra, illetve arra, hogy az egyes időszakokban hogyan alakultak át az eltérő társadalmi származású queer férfiak térhasználati szokásai. így tehát a Queer London nem csupán a szexuális szubkultúrák iránt érdeklődők számára érdekes, hanem minden, a városi térhasználattal foglalkozó történész számára is hasznos olvasmány. Perényi Roland
