Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Recenziók
MARJAANA NlEMI Public Health and Municipia/ Policy Making. Britain and Sweden, 1900-1940. Aldershot, 2007. Ashgate. (Historical Urban Studies Series) 228 p. Marjaana Niemi, a Tamperéi Egyetem docense kötetének megjelenését közel tízéves kutatómunka előzte meg, a szerző több, eddig feldolgozatlan levéltári anyagot nézett át. Niemi fő kutatási területe a nőknek a 19. század végén és a 20. század elején a társadalomban betöltött szerepe, a várost irányító hivatalnokok, szervek, szervezetek, mint a város formálásában játszott (politikai) tényezők vizsgálata, valamint a városok közegészségügyi viszonyainak elemzése, azaz az orvostörténelem társadalomtörténeti szempontból - vagy inkább a társadalomtörténet orvostörténeti szempontból. A címmel ellentétben Niemi nem tárgyalja a két ország egészének az adott korszakra vonatkozó közegészségügyi viszonyait, hanem Svédország és Nagy-Britannia egy-egy emblematikus településéről nyújt átfogó képet a fent említett szempontok alapján. Az általa választott két város Gothenburg és Birmingham: mindkettő fontos szerepet töltött be a 19-20. század fordulóján a két ország életében, mindkettőnek jelentős ipara volt, azonban az iparosodásnak köszönhetően megjelenő társadalmi, egészségügyi kérdésekre, konfliktusokra sok esetben eltérő válaszokat adtak. A kötet hat nagyobb fejezetre tagolódik, ebből három foglalkozik kifejezetten a közegészségüggyel. Az első két nagyobb szakasz egyfajta bevezető, a modernizálódó közegészségügyi intézkedések kiváltó okait, az ellentmondásos társadalmi viszonyokat és az épített környezetben rejlő higiénia problémákat mutatja be, az utolsó fejezetben a szerző a közegészségügyi intézkedések és társadalmi reformtörekvések egymás közti kölcsönhatásának eredményeit összegzi. Az első fejezetben Niemi tulajdonképpen azt mondja el, hogy mi motiválta a kötet megírására, s milyen szempontok alapján mutatja be kutatási eredményeit. Kiemeli, hogy a közegészségügy a 19. század végétől milyen nagy hatással volt a városi életre, s hogyan használták fel a modern tudományos eredményeket a közigazgatásban, hogyan alakult ki egy, a tudósok és a hivatalnokok közötti réteg, amely - hol jobban, hol kevésbé - befolyásolni tudott bizonyos társadalmi folyamatokat. Itt magyarázza el, miért éppen Gothenburgot és Birminghamet, egyáltalán, miért egy nagy-britanniai és egy svéd várost választott kutatása tárgyául. A két ország között sok kapcsolat volt a 20. század elején, még a tudományos életben is (általában ugyanazon szaklapokat olvasták, sokszor szerveztek közös konferenciákat stb.), s mindkét város az iparosodás és a modernizáció emblematikus helye volt, és mindezeken túlmenően bizonyos társadalmi problémáik is hasonlóak voltak, pl. a magas halálozási ráta. Az orvostudomány ugyanebben az időszakban tett szert egyre nagyobb presztízsre, s kapott egyre többször szót a társadalmat érintő kérdésekben. Részben a professzionalizáció eredményeképpen az orvosok osztálya is differenciáltabbá vált, s így jelentek meg a város közigazgatásában részt vevő, közegészségügyi hivatalnok-orvosok. Míg Nagy-Britanniában erős hagyoURBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 565-569. p.
