Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
70 Udvar - Város - Főváros val nagyobb területű külső várudvar (Outer Baily) vehetett körül.125 Mindkettő területét a városból szakították ki. A torony megépítése után a külső várudvar eredeti formájában jelentőségét veszítette, s a védett terület átmenetileg a belső várudvarra korlátozódott. Később azonban az erődítések több lépcsőben történt fejlesztése miatt a vár területe mégis jelentősen kibővült,126 mind az egykori - közben már lebontott - római városfal vonalán belül, mind azon kívül.127 A Tower eredetileg egyszerre szolgálta a meghódított város belső katonai felügyeletét, a kifelé irányuló védelmet a dán betörések ellen, és nem utolsósorban az uralkodó biztonságos elhelyezését. Bár tényleges királyi lakhelyként is használták, s még VII. Henrik alatt (1485-1509), a 16. század legelején is lakályosabbá tették,128 elsősorban mégis inkább mentshely volt, de egyben börtön és a kivégzések helye is. Összességében a középkor teljes időszakában a királyi hatalom szimbóluma volt.129 A fentieken kívül London szükebb és tágabb környezetében a középkor vége felé, a Tudor-korban még számos királyi palota, udvarház volt használatban130, mint például a már említett, de ebben a formájában teljesen új Baynard’s Castle, Bridwell Palace, az igen kedvelt Whitehall, vagy kissé távolabb Richmond, Greenwich, stb. - ezek ismertetésére, elemzésére most nincs mód. * * * Átlépve a Csatorna túloldalára, francia földön a többközpontúságot természetesen ugyanúgy megtaláljuk. Itt azonban az uralkodó Capetingek törzsbirtokának megfelelően ez viszonylag szükebb körzetben, az Île-de-France környékén érvényesült.131 (A formailag a királysághoz tartozó, de lényegében autonóm, egyéb territóriumokat itt most nem vizsgálom.) A területen a 10-11. század fordulójától, tehát a Capet Hugó (987-996) és II. (Jámbor) Róbert (996-1031) korszakától a VII. Lajos koráig (1137-1180) terjedő mintegy kétszáz évben 36-38 királyi rezidencia mutatható ki vagy valószínűsíthető. Közülük Compiègne, Etamps, Laon, Melun, Orléans, Párizs, Senlis, Sens, Soisson voltak a jelentősebbek. A számos kisebb-nagyobb 125 IMPEY 2008. 19-22. p. 126 Epítéstörténetének korábbi összefoglalását az 1480-as évekig 1. The King’s Works 2. 706- 729. p. (Brown és Colvin); legújabban, részletesen pedig The White Tower (2008). 127 SCHOFIELD 1984. 63-64. p. 128 THURLEY 1993. 32-34. p. 129 Bark.er-Jack.SON 1974. 18. p. 130 L. minderre THURLEY 1993. 131 FROTI. 271-272. (J. Dhondt), 314-315. p. (A. Joris).
