Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
Magyar Károly: Királyi székhelyek - királyi paloták 61 egy jelentős eltérés: a budai palota északról nem a vár többi részéhez, hanem a városhoz csatlakozott - még ha ezt eredetileg castrumnak, azaz várnak nevezték is. A budai palota, későbbi nevén maga is vár, tulajdonképp kezdettől a városi vár szerepét töltötte be. Ezt a típust Kubinyi András a német szakiroda- lom Vorbnrgstadt]á\a\ azonosította,76 jóllehet attól annyiban eltér, hogy nem egyszerre épült a várossal. Maga a déli, Anjou-kori „törzsobjektum” két részből állt: egy, a Várhegy legdélibb sziklafokát elfoglaló, zárt, középudvaros palotatömbből (amelynek déli oldali kiszögelése az István-torony), és egy ettől északra, a fennsíkon trapéz alakban elterülő előudvarból.77 A déli palotamag területe nagyjából akkora volt, mint az átlagos budai polgári teleké. Az előudvarral együtt azonban ez összesen nagyjából ugyanakkora területet tett ki, mint amekkora a Kammerhof esetében feltételezhető. Így azt mondhatnánk, a Kammerhof 1382-es eladomá- nyozásával ugyanakkora területet nyert a város, mint amekkorát a déli palota 14. század közepi feltételezett - de teljesen nem bizonyított - kiszakításával veszített. A déli palotakomplexumot azonban a 15-16. század fordulójáig még legalább kétszer kibővítették északi irányban, a sziklaplatón,78 oldalirányban, a hegy lejtői felé pedig még többször.79 A fennsíkon végrehajtott mindkét bővítés a polgári városrész területének tetemes csonkulásával járt.80 Sajnos e folyamatra nézve nem áll rendelkezésünkre semmilyen írott adat, így nem tudjuk, hogy a terület megszerzése az itt lévő telkek királyi kisajátításával, felvásárlásával, esetleg a kettő kombinációjával történt-e. (A felvásárlásra nézve a visegrádi királyi palota esetében például konkrét adatok vannak.)81 A budai - déli - királyi palota építészeti együttesének fejlődése a beépített felület nagyságát tekintve a Zsigmond-kor végéig nagyjából lezárult, sőt, ekkorra már kialakultak a későbbi teljes terület fő körvonalai, beleértve a fallal valószínűleg csak az 1530-as években véglegesen lehatárolt előudvart is. Ezzel kapcsolatban azonban még egy, a témánkat érintő momentumot kell említenünk. Zsigmond ugyanis a palota - értsd a később véglegesen lehatárolt palota 76 KUBINYI 1981/2009. 77 MAGYAR 1991.210-212. p.; MAGYAR 1997. 107-108. p.; MAGYAR 2007. 78 E tekintetben a régebbi, Gerevich-féle kutatások eredményeinek újraértelmezési lehetőségével Zolnaynak az előudvaron végzett feltárásai (ZOLNAY 1977.) adtak teljesen új alapot, amennyiben bebizonyították, hogy ez a terület korábban a városhoz tartozott. Értékelésüket 1. HOLL 1997. 90-91. p.; MAGYAR 1997. 105-106. p. 79 A Zsigmond-kori bővítésekre MAGYAR 1991b. 219-228. p.; HOLL 1997. 83-90. p.; MAGYAR 2007. 84-132. p., a palota középkor végi, Mátyás-kori állapotára röviden 1. MAGYAR 2008a. 89-95. p. 80 MAGYAR 2008b. 81 BÚZÁS-SZŐKE 1990. 134. és 140. p. 30. jegyz.
