Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Magyar Károly: Királyi székhelyek – királyi paloták
62 Udvar - Város - Főváros- területén túl, attól északra is építkezett. Itt, a korábbi zsidó negyed helyén építtette fel a Szűz Mária és Szent Zsigmond tiszteletére szentelt templomot.82 Ez a templom, amely mellé valószínűleg már kezdettől káptalant is tervezett (de amely káptalant később gyakorlatilag újra kellett alapítani), mintegy az „előretolt”, területen kívüli palotakápolna szerepét látta el.83 Valószínűleg ezzel együtt épült fel délebbre az az épület is, amely ekkor még a polgári városrészben állt, s amelyet később a palotát a várostól végleg elválasztó zárófalba integráltak kaputoronyként. Az objektum azonosítható a forrásokban később Frisspalotaként feltűnő építménnyel.84 Ez valamilyen királyi tulajdonú épület lehetett, pontos rendeltetése azonban az adott helyen - a polgári város és a palota között formálódó, később előudvarként lehatárolt területsáv északi peremén- egyelőre ismeretlen. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az a terület, ahol a Szent Zsigmond-templom és a Frisspalota felépült, valamiféle „átmeneti zónát” képezett a palota és a város között.85 Összességében elmondhatjuk, hogy az újonnan alapított Buda városban a királyi objektumok, rezidenciák és a város fizikai, azaz területi értelemben vett viszonya sokkal dinamikusabban alakult, mint azt bármelyik korábban említett esetben láthattuk. Ez a dinamikus időszak azonban nagyjából épp akkor záródott le, amikor Budán a déli királyi palota fő királyi rezidenciává, végleges királyi székhellyé lett, s ezzel együtt Buda - szójátékkal élve - az ország egyik „fő városából” a tényleges fővárossá alakult. Az új Buda a fentebbiek szerint „egyenes vonalúnak” tűnő fejlődése azonban - tudjuk jól - korántsem zajlott le ilyen zökkenőmentesen. Bármennyire is úgy tekintettek rá már a 14. század elején, mint az ország legfontosabb, „fő” városára, tényleges székhelyére,86 az utóbbi tekintetében hosszúra nyúlt inter- mezzóra is sor került, ami, mint már említettük, mindenekelőtt Visegrádhoz köthető. Az 1323 és 1408 közötti időszakban ugyanis - az 1344 és 1355 közötti periódust leszámítva - ez az önmagában jelentéktelennek tűnő település töltötte be a tágabb értelemben vett királyi székhely szerepét. Valójában nyilvánvalóan nem az akkor még csekélyke település, hanem az itt álló királyi vár, illetve várrendszer indokolhatta a hely kiválasztását.87 82 KUMOROVITZ 1963.; KUBINYI 1999.; VÉGH 1999.; a régészeti maradványokra FELD 1999b. 83 KUBINYI 1994. 64. p. 84 MAGYAR 1992.; MAGYAR 2007. 126-127. p. 85 LASZLOVSZKY 2004. 86 KUBINYI 1994. 61-62. p. 87 SPEKNER 2010. 102-103. p. és hasonlóan vélekedik VÉGH 2011. 436-437., 446. p.
